Napi Hírek, 1927. március

1927-03-23 [0150]

Több hozzászólás után az előadó javaslatára a bizottság elhatározta, hogy a törvény egész szövegét újból megfontolás alá véve,a törvvénybol kihagyja mindazokat a módositott határozatokat, amelyek még nem léptek életbe és amelyeknek élekbe nem lépté akadályozta eddig a kihirdetést. »'•':' i , - - ''í 1; V/olff Károly javaslatára az erről szóló jelentésben a bizottság utalni fog arra is, nem^merül-e fel aggály abban a tekintetben, hogy az országgyűlés képviselőháza érdemileg foglalkozzék olyan kormányzói leirattal, amely még a nemzetgyűléshez intéztetett. Az ^előadó ezután ismertette a Spitzbergák tárgyában Parisban 1920. február 9-én kötött szerződés becikkelyezéséről szóló javaslatot, melyet a bizottság az előadói javaslat értelmében elfogadásra ajánl a képviselőház plénuiiának. dvtC-^ mzután Appcnyi Albert grof szólalt fel. Kijelenti, hogy^ a magyarromán bonyodalom, ügyében a nemzetek szövetsége tanácsának, eljárását nem tartja egészen korrektnek. Ez nem bonyolult politikai kérdés, hanem egyszerűen jogi kérdés, amelyről prima ff^aCie itéletet'' alkothat magának mirtdenki. A Nemzetek Szövetségei tanácsa ezzel is bebizonyította, nogy nem alkalmas testület arra, hogy űárminernü birói runkciót gyakoroljon, - A mai Európában az a helyzet, hogy^azokat a nemzetközi szerződéses jogokat, amelyeket a békeszerződésekben állapítottak meg, akarják • k„ -...a végletekig alkalmazni, amidőn azok a háborúban legyőzött államok hátrányára szolgálnak; ha azonban oly határozmányai is vannak, amelyek javukra szólanak, akkor ennek a határozatnak végrehajtását következetésen kijátszák. Ebben az esetben Románia eljárásának inkorrektségéhez alig fér r szó, mert hiszen Románia is hozzájárult a békeszerződések ama rendelkezéséhez, amely a vegyes döntőbíróságnak kompetenciáját és dÖntéséinákrégérvényességet biztosított. Ha-tehát Románia bejelentette, hegy bíráját nem hatalmazza fel az agrár perekben való további eljárásra, akkor a (nemzet -k Szövetsége tanácsának ezt egyszerűen tudomásul kellett volna venni és teljesítenie kellett volna a békeszerződések által ráruházott azt a kötelezettséget, iiogy a Románia által visszavont birót helyettesítse. A^ Nemz etek Szövetségé] tanácsa által követett eljárás nem íaés^ mint elodázása a. szerzödés által ráruházott kötelezettségnek. Ha a tanács a júniusi f ülésen is mellékutakra tévedne és nem biztosítania szerződéses jogok érvényesítését, akkor a felszólaló nézete szerint, ebből igen komoly következmények származnának, ami leendő magatartásunkra nézve a nemzetek Szövetségével szemben. Ami a jugoszláv-olasz kérdést illeti, erretaézve igen fontos kijelentések történtek ugy a miniszterelnök részéről, mint a szerbek részéről i is. Nekünk egy konkrét érdekünk van és ez az, hogy a tengerhez való jutás kérdései megoldjuk. Ha ezen a téren, valamint a közgazdasági természetű kérdésekben előrehaladást tudunk konstatálni, azt csak örömmel üdvözölhetjük. Eddig azonban csak általános kijelentések hallatszottak, de sem az egyik, sem a másik oldalról nem jelölték meg a konkrét tartalmát «hnek az állitólagos baráti viszonynak. Csak jugoszláv részről emelték ki minden alkalommal, hogy ez természetesen a békeszerződés érintetlenségét jelenti. Ezzel szemben egészen őszintén kijelenti, hogy soha sem támogathatna olyan politikát, amely Magyarország részéről a belenyugvást és újból való megerősítését jelenti a trianoni szerződés által teremtett lehetetlen állapotoknak./Folytatása következik./