Napi Hírek, 1927. március
1927-03-22 [0150]
I O J § B e 1 g r á cL, március 22. /Avela/ Ninosics volt külügyni-* niszter a szkupstina tegnapi ülusén tartott beszédében Jugoszlávia és Albánia viszonyáról a következőket mondotta: - Albániával szemben követett politikánk mindig azon alapult, és azon is fog alapulni, hogy e fiatal ál^am függetlensége megóvassék. Az ország fejlődéséhez es megszervezéséhez nyújtott támogatásunk elleneben nem kívánunk mást, minthogy Albánia jó és •- zivély«s viszonyban éljen velünk. Jogot ad ez nekünk arra, hogy nősoktól is azt kivonjuk, hogy az albán állam szuverén jogai tekinteteben hasonló magatartást tanúsítsalak. Kincsics után V^ja Ikarinkovics volt külügyminiszter, a demokratapárt vezére beszelt, aki utalt arra az ei V r°, hogy a Balkán a balkén népeke és hangoztatta, hogy külpolitikai beszámolójában perics külügyminiszter is ezt az elvet vallotta a jugoszláv külpolitika alapelvéül. A balkán háború kitörése alkalmával, 1912-ben, egy nagy francia ál;am• férfi - poincaré - kísérletet tett arra, hogy ezt az elvet bevezesse az európai közjogba és azt a javaslatot tette, hogy a nagyhatalmak vállaljanak érdektelenséget a Balkánon. Ez a kezdeményezés meghiúsult Ausz tr ía-nagyarorsz^g ellenállásán. Ea I-oincarénak sikerült volna ezt az elvet elfogadtatni, akkor valószínű, hogy a történelem megkiméli a világot, a nagyháborutól. minden okunk megvan arra - ma még inkább, mint valaha - hogy ragaszkodjunk ehhez az elvhez es megmutassuk a civilizált világnak, hogy mennyire megfelel ez a béke és a civilizáció eredeti érdé Keinek. A vilá ö huboru annyira megrázkódtatta a civilizáció alapjait, hogy csak barbár ember volna képes arra, hogy ma újból háborút zuditscn a világra. /MTI/ - - fcBel ö rád, március 22. /Avals/ h Novosty cirtíi zágrábi hervát lap az olasz-j ...goszláv viszállyal foglalkozva a következőket irja: ilinden ügye lmunk az okra a mesterkedésekre irányul, amelyek célja az, hogy országunkat elszigeteljek. Ilyen körülmények között hcgyan is támadhatna az a gondolatunk, hogy támadóan viselkedjünk, vagy hogy viszályodat idézzünk fel? Ellenkezőleg, minden vitát kerülünk szomszédainkkal és ezen az i con a lehetőség legszélső' határáig is elmegyünk. Számos bizonyítékát tudjuk adni jóakaratunknak, A legutóbbi években országunk az engeemenyek eg^sz sorozatát tette Oi&szorsz-g javára. Roma ellenünk akarja. hsric,olnx az európai közvéleményt, ugyanúgy, ahogy valamikor a Bauplatz járt el Szerbiával szemben, őszintén sajnáljuk, hogy a doigok idáig jutottak. Sajnáljuk ncmcsupán azért, mert saját biztonságunk íorog kockán, hanem me^inkáb- azért, mert nálunk nincs egyetlen politikus sem, oki no kivárnia szivvel-lélekke 1, hogy Olaszországgal jó viszonyban legyünk. Ha . rajtunk foruulna,3cx^ szomszédunkhoz való viszonyunk sohasem lenne megzavarva. Fájdalommal kelx megállapítanunk, hogy az olasz hatóságok a velünk faj testvér olasz állampolgárokkal szemben milyen bánásmódot érvényesítenek. L belgrádi kormány, a jugoszláv politikai pártok es Jugoszlávia egész népe mér többizben bizonyságét adták annak, hogy megőrzik hidegvérüket, jóllehet a túlzó nacionalista orasz elemek részerői az olasz fennhatóság-.- alatt elő horvátok és szlovének üldözéseket kénytelenek szenvedni. Miként bizonyíthatnánk be. jobban békeszeretetünket es azt az őszinte óhajunkat, hogy Claszorsz:ggal bekében akarunk élni? Minden xsákz te. vekenysegünket országunk ujjáep 1 tésónek szentéljük és semmi egyebet nem kivánunk, csak azt, hogy eekében dolgozhassunk./MTI/
