Napi Hírek, 1927. március
1927-03-21 [0150]
i< i e l6 r é u, március 21* /Magyar Távirati Iroda/ A szkupstina ma esti ülésen Nincsics volt külügy isin iszter is felszólalt. Aikülügyminiszter beszédében ez alkalommal csaknem formális expozét /yplO mondott és taglalta Jugoszláviának az összes államokkal való vioz ony a o. Beszedőnek elején Nincsics kijelentette, hogy a szerb-horvát-szlovén királyság izoláltságáról és súlyos külpolitikai helyzetéről szőlő híresztelések alaptalanok. A kisantant fennáll és erős; nem pillanatnyi érdesek által egymáshoz kapcsolt állomok szövetsége, hanem az abban képviselt állomokat állandó érdekek kapcsolják össze. A kisantantnak megvannak szigorúan körülirt céljai, még pedig elsősorbon a középeurópai és a balkáni ststusq_uo fenntartása. Igy a kisantant garancia a trianoni, illetőleg a neu*lly-i békeszerződés megsértésével szemben. A szövetségnek céljai ezen tul nem haladnak. Ez nem is lenne hasznos/ ha túlságosan messzemenő törekvései volnának, az egész alakulás szétfolyna. Ezt a körülményt azért hangsúlyozza, mert a besszarábiai konvenció ratifikálása kapcsén és a Bukarestben Olaszország mellett lefolyt maniiesztáció következtében olyan hirek hallatszottak,amelyek szerint a kisantant meggyöngült.Ez nem igaz. . $hogy Jugoszlávia sem vállalt semmiféle kötelezett s éget 13 ománi & mellett Oroszországgal szemben-, ugy Romániának tá* szabad keze van Olaszország irányában. Románia különben is semmi olyan akoié* nem.vitt keresztül, amffraeggyöngitette volna, vagy kétségessé tette volna a kisantanthoz való tartozását. Mint ahogy a román-olasz viszony, ép ugy a Magyarországhoz való közelec si politika alkalmat adott azoknak, akik nem szivesen látják Középeurópa viszonyainak konszolidációját, hogy a kisantant széteséséről beszéljenek. Tényleg a magyarországoz való közeledés csak kiegészíti a Középeuropa konszolidációjára irányuló politikát, ami a kisantant-államok közötti szerződesnek vezérfonala. A Magyarországhoz való közeledés politikája egészséges és jó politika.Ez a politika megfelel nemcsak a kisantant? államok saját érdekeinek, hanem Jugoszlávia és Magyarország érdekeinek is, ezenkívül pedig a többi nemzetek előtt is szimpatikus. Erre a közeledésre Jugoszláviát és ^-gyarorszagot fontos érdekei utalják. Horthy Miklós kormányzó mohácsi/beszéde és Hory András követ nyilatkozata, amelyet Bethlen István gróf miniszterelnök római útjával kapcsolatban terjesztett rosszindulatú hirek nyomán adott, nemkülönben Bethlen J-stván grófnak a magyar pénzügyi bizottságban mondott ama szavai, hogy Magyarország nem lehet Jugoszlávia izolálásának eszköze, kétségtelen bizonyítéka annak, hogy a magyar hivatalos körök őszinte és barátságos viszonyt óhajta mk a szerb-horvát-szlovén királysággal.A kinyújtott kezet el kell fogadni és a közeledés szempontjából mindkét részről megnyilatkozó kedvező hangulatnak kell hogy konkrét eredményei legyenek. A locarnoi szerződés mintájára ez a közeledés Magyarországgal fokozatoson a barátság légkörét teremti meg, ami csak nagy hasznára volna az európai viszonyok konszolidáló sanak. Örömmel konstatálja, hogy az ebben az irányban megkezdett munka folytatódik. A Magyarországhoz való közeledés politikája hasznos az egész Kisantantra • is, mert ugyanazt a célt szolgálja,mint amelyet a szövet ség államai; magufe elé tűztek. Hogy megelőzze az egyes lapok. . rosszindu. latu magyarázatait, kijelenti, hogy a M a gy arorsz ághoz való közeledés politikájának megindulása a kisantant vezetőivel történt télies megesvezés uoan következett be. / Folytatása következik/
