Napi Hírek, 1927. március

1927-03-17 [0150]

N eni s zaba d beérnünk azzal sem, hogy az olvasmányok révén futó bepillan­tást engedjünk az illető nemzet irodalmába. Arra a magasabb célra kell törekednünk, hogy a tanuló kerek képet kapjon a nemzet kultúrájának lé­nyegerői* lía a kulturkép teljessége okából igyekszünk kiterjeszkedni a képző- és a zeneművészetre is, sőt meg akarjuk mutatni, hogy mit tett az illető nemzet a találmányok, a felfedezések s a tudományok terén. Ha ebből a szélesebb kultúrpolitikai szemszögből nézem az olasz művelő­dést, meg kell állapitanom, hogy az olasz kultúra voltaképen az újkor^ alapmüvelődese, amelynek beható ismerete nélkül az újkor civilizációját meg sem lehet érteni. A humanizmus és ikertestvére, a renaissanóe, - a barokk, mely azt tovább fejlesztette és a klasszicizmus^ amely^felvál­totta, ép ugy olasz ureáció, mint az újkor szerelmi lirája es eposza, vagy az opera ós a szimfónia, vagy a gimnázium és a dalszínház, vagy a • ze,..ei es képzőművészeti iskola. A nagy nemzeteset erejükből fakadó érthető önérzetük némileg gátolják abban, hogy a velük sokban versengő más nagy nemzetek . j igazi kulturális^értéket elismerjék. Mi, számra nézve kisebb nemzet fiai, e részben tisztábban látunk és sok­szor bámulunk azon, hogy egyik-másik európai nemzet mint igyekszik olyat eredetinek, sajátos-ak feltüntetni, amiről pedig nyilvánvaló, hogy olasz impulzus szülötte. Az igaz, hogy sok minden teljes kifejlődését, virág­zásának teljességét angol, francia vagy német földön érte el, de az eredet Olaszországba vezet vissza, a dolgok genezise az olasz történelem és mű­velődés nélkül meg sem érthető. Midőn mindezt magamban ismeteltén: és be­hatóan atgondoltam, egy meggyőződés alakult ki bennem és egy kérdés merült fel lelkemben. A ..mggycződeS az, hogy az ola-z nyelv és művelődés beható oktatása nélkül a magyar középiskola az újkori művelődés fejlődésének iga­zi kepét nem adhatná. A kérdés pedig az, hogy nem ertem/ ho^y a többi nem­zetek is miért nem tértek ugyanerre az útra. De épen azért, mert a miáltá­lunk, e.agyazáltal, követett ut meg meglehetősen magában álló, engedjék meg nekem azt az' első pillanatra bizarrnak látszó kisérletet, hogy épen a külföldi kulturpoliaikus idegen szemével gyors áttekintést vessek az önök művelődéstörténeten.., folyvást azt kutatva, hogy az újkor kialaku­lását, belső tartalmát miért nem lehet nekünk, többi nemzeteknek, az iskolában kellőképen megértetni az olasz művelődés részletes oktatása nélkül. .Ezután "történeti es művészeti adatokkal gazdagon megvilágítva vázolta a minissfcr* az olasz trecento és quattrocento jelentőségét, rá­mutatva az olasz szellem alkotásainak alapvető voltára a képzőművészet, költészet, irodalom, valamint a gazdasági élet terén is. Egyúttal ki­emelte a kapcsolatokat a párhuzamos magyar történelmi korszakokkal; a nápolyi Anjouk, Zsigmond, majd később a humanizmus idejevei. Aztán igy i oly tattá.­Az alapvető munkát a humanizmus Lerén kétségtelenül Vitéz kar­dinális végezte..Hunyadi Mátyás király azon csak tovább épitett, külö­nösen attől az időpontttól,•hogy nőül vette Ferrante nápolyi király leá­nyát, Beatrice d>Arragcniat. Udvara teljesen megnyilik az olasz huma­nizmus es renaissance számára és e téren az Alpokon tul a többi feje­delmek csak pár évtizeddel utóbb követték. / Folytatása következik/ .-OCL-NÖ*** nRS^ G Skv.ció

Next

/
Oldalképek
Tartalom