Napi Hírek, 1927. március
1927-03-11 [0150]
§ A k agyar Távirati Ircda jelenti: A parVL<fnent épületében ma délelőtt az igazságügytminiszternél az igazságszolgáltatás körébe «ső kérdésekről értekezlet volt. Az értekezleten a letartóztatott korom un is*ták ügye is szoba került, döntés azonban ebben a kérdésben nemtörtént* Az ügyészség a vizsgálati iratokat csak a mai napon kapta^meg és igy egyelőre nincsen abban a helyzetben, hogy a kérdésben állást foglalhassa • . ^xje&t** 5 B el g r á\ ÜL március 11. /Magyar Távirati Iréda/ Az Obzor vezető helyen Besszarabia annexiójának Olaszország által történt elismerésével foglalkozik, ami véleménye szerint a keleteurópai politikának egyik legfontosabb eseménye. - A legérdekesebb - irga a lap —j hogy ennek milyen következményei lesznak a .magyar-jugoszláv viszony fejlődésére, A lap_ ismerteti a magyar-román, magyar-jugoszláv, illetőleg a jugoszláv—román államok közötti helyzetet.Az elsőre vonatkozólag kifejti, hogy Magyarország és Románia lcözött Erdélynek az utóbbihoz történt csatolása miatt mély szakadék tátong.Erdélyben 2 millió magyar él^ Románia pedig „hallani sem akar a határok revíziójáról. Jfc, most a két emiitett államnak ugyanazok a barátai és profektórai": 'Anglia és Olaszország, Ez utóbbival Románia helyzete csak a besszarábiai konvenció ratifikálása után alakult ki, mert előzőleg Róma és Paris,között kereste útját, A kérdés most az,, hogy a magyarok, miután Romániával közös orientációt találtak, milyen álláspontot fognak elfoglalni, A Jugoszlávia és Románia közti viszony külszinre a legjobb. Formálisan^szövetség áll fenn közöttük, amelynek csak az a célja, hogy Magyarországgal szemben biztosítsák a határokat. Tényleg az történik, hogy Románia a legszorosabb barátságot kötötte Jugoszlávia fő-ellensegé — vei, * f Olaszországgal, Már, ez a tény is szabad kezet ad nekünk-írja a lap- és azfkell hibni, hogyTSeszarábiai konvenció ratifikálása következtében a kisantant még kiseob lett, mint amilyen volt, Egészen természetes, hogy ez a megállapítás bennünket a Magyarországhoz való erősebb közeledés utje-ra térit, .mert bár Magyarországnak és Romániának közös barátai vannak, mégsem valószínű, hogy az olasz és angol intervenció ki tudná egyenlíteni a két: állam közötti mély szakadékot. Másrészt a köztünk és Magyarország között megoldásra váró kérdések magyar kívánságra olyan formulációt nyernek, hogy azoknak elintézése ne irányuljon Olaszország ellen és ez annál könnyebb , minthogy a fő-probléma Magyarország tengeri kijárásénak kérdésénél nem oldható meg Jugoszlávia hozzájárulása nélkül. Ezt maguk az,olaszok is elismerik. Ezért nem^valószinütlen,hogy a Jugoszláviához való közeledés gondolata Magyarországon is erősebb impulzust fog nyerni ós az ez ellen irányuló hangok mind ritkábbak lesznek. ,A másik kérdés az, milyen szközökkel kell előmozdítani ezt a közeledést. Az Obzor itt MarkoviCS Lázár budapesti útjára utal és azt különböző okokból nem helyesli. Különösen kifogásolja Markovics utjának inszcenirozasat és azt a polfL «... ., amely ennek az útnak befejezése utan a külügyminiszter és Markovics között fejlődött ki. Mit fognak gondolni a magyarok - irja a lap-/ ha hallják, hogy Markovicsnak a radikális _ párt nevében adott nyilatkozatait maga a radikális párthoz tartozó külügyminiszter tagadja meg, Ilyenmodon előáll, az a helyzet,hogy a magyarok azt hihetik, hogy Berics nem személyesen Markovicsot dezavuáíta, hanem az általa is képviselt közeledés gondolatát. j I. 1
