Napi Hírek, 1927. március

1927-03-04 [0150]

A középiskolai tanárokra nézve a nyomorgás második periódusa a diploma megszerzésétől egészen a IX. fizetési osztályba valc ki­nevezésig tart. Azelőtt ez a szolgálat másfél vagy kétje^vig tartott, majd behoztak, hogy^négy év után még egy^évig az'iliető gya­korló tanár és e zemul hat-hét évig helyettes tanár havi 116 pengő i í ..etménmyel. Ebből az összegből nem lehet megélni és itt nem lehet hivatkozni arra sem, hogy például a minisztériumokban is öt-hat évig ingyen szolgáltak az emberek, mint fogalmazó-gyakornokok, mert először is ez jobb időben volt, mint amilyenek a mostani idők, azután a mi­nisztériu okba jobbára a modosab 5 szülök gyermekei mentek. Dejazoktól, akik kö ott 90 szélzaléknak jóformán se.mm.je sincs, nem lehet elvárni, hogy foir.koxai műveltséggel, többnyire filozófiai doktorátussal, hat­hét" évig igy szolgáljanak, EZ könuyéü a magyar középoktatás össze­omlására vezethetne és ne... kis.i, üQgy akadna olyan kultuszminiszter, aki ezérí tartósan vállalni hajlandó volna a felelősséget, .czfcdosze•int ötvenöt ilyen helyettes tanár van. Ha ezeknek a IX, fizeté­si osztályba való beosztását keresztül leuetne vinni, ez 76.- 126 pen­gőt igényelne. A pénzügyminiszter nem volt itthon akkor, amikor ö a filozófiájáétól és az illető testületektől az emiitett memorandumot kézhezve-íe, igy nem fárgyalha^tott vele, amikor azonban^a^pénz­ügyminiszter Svájcból visszajön, ó pedig olaszországi útjából liaza­tér, első dolga lesz a pénzügyminiszterrel ebben a kérdésben érint­kezésbe lépni. Az emiitett összeg nem jelent olyan terhet, amelyét be ne lehetne állitani a költségvetésbe, viszont erről a megoldásról feltétlenül gondoskodni kell. , , Hátért ezután a népiskolai beruházási program kérdésére, A jövő évben lesz hatvanadik esztendeje annak, hogy behozták Magyar­orszá on az általános tankötelezettséget. 1925-ben ott tartottunk, hogy még 4900 objektumra volt szükség azér f , i.ogy ez a tankötelezett­ségi program végrehajtható legyen. Hatvan év ut'n itt tartani nem sza­bad. Ha kutatja, ho y mié Kimaradt papiroson az Eötvös-féle torvény ? erre csak egy választ talál. Azt mondta a törvény, hogy 'a népiskolák­nak és tanitói lakásoknak-épitési kötelezettsége a polgári községet terheli anélkül, hogy a. polgári községnek a szükséges eszközöket in­tézményesen rendelkezésére bocsátotta volna. Az állami budgetbe pe­dig számottevő összegeket erre a támogatásra nemzettek fel. Felvettek ugyan bizonyos összeget az állami iskolák épitésére^ de tudjuk, hogy a népoktatási intézmény nagy része fe•ékezetek kezén van, azok pedig igen gyenge segixséget kaptak erre a célra.énnek lett azután az a kö­vetkezménye , hogy ma nyolcmillió magyarból egymillió hat évesnél idő­sebb analí'abéta van, akiknek pedig a törvény erejénél fogva irni és olvadni kellene tudniok.Ezeknek az állapotoknak véget kell- vetni. Itt her/oikus erőkifejtésre van szükség és nagy örömmel látja, hogy ugy a képviselőház illetékes bizottságaiban,mint az egész képviselő­házban, sot a nemzeti társadalom minden rétegében gyökeret vert az a gondolat és elhatározás,hogy annak a mentalitásnak véget kell vetni^ amely a kiegyezéstol az összeomlásig négy és félmilliárd aranykoronát fordított az államháztartásra,ebből azonban csak százhatvanmilliót adott a kultusztárca céljaira .Ezért nem a múlt kultuszminiszterei a felelő­sekéért ők mindent megkíséreltek.De akkor az volt a magyar közfelfo­gás, hogy a kultúra luxus - és az eredmény hatvan ev múlva az,hogy nyolc­millió emberből egymillió az analfabéta. . /polyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom