Napi Hírek, 1927. február
1927-02-04 [0148]
, . . - - . , v /Adevcrul cikkének folytatása./ Ne iiigyje senki, hogy ezt azért teszik, mert a törvényességet akarják uralomra juttatni, uk akarják teljesen kezükbe venni azt a hatalmat, amelybe átmenetileg a liberálisok segítették. Minthogy pedig ezt a célt nem sikerült elérniök, ismét közelednek a li^rális parthoz, hogy a megszorultakon ismét behajtsák az adót. A törvényesség tehát - igy végzi a lap - nem valósitható meg a józan ész és a körülmények által diktált megegyezéssel, hanem éles harccal kell majd kikényszeríteni. Annál jobb! Azokat a jogokat, amelyeknek a törvényesség a kifejezője, nem szokták adni; ezeket el kell venni. /MTI/ §pro domo. Ehhez a kiadásunkhoz mollékeljük a m.kir, Operanéz február 6-ától 15-éig tartandó előadásainak szinlapját. Közvetítjük az igazgatóságnak azt a kérését, hogy a műsor közlésével egyidejűen a bérletsorozatok betűjelzését is szíveskedjenek feltüntetni. § A Régészeti Társulat pénteken este előkelő közönség je- . lenlétében ülést tartott Kefcler Antal elnöklésével. Az ülésen^Frey DagoberX bécsi egyetemi tanár tartott előadást. Előadását a barokkmüvészet szociális alapjainak ismertetésével kezdte, s hangsúlyozta, hogy GZ a nagy művészeti áramlat európaszerte elsősorban az abszolutisztikus^ monarchia szellemének és társadalmi formáinak kifejezője volt. Roma es Paris mellett Bécs a legtalálóbb példája annak, hogy a XVII, es ?• XVIII. század művészeti centrumai a fejedelmi udvarok mellett mint azok függvényei állanak elő. Ez az udvari szellem jut kifejezésre az epitteto éé műpártoló főurak működésében is, mint amilyen}.például Becsben a. Liechtensteinek, ».•. • Schönbornok (ek) és Savoyai Jenő hercegv Ezek irányité szer- pe a művészettel szemben nemcsak a feladatok kijelölésében, programok adásában és a bemutatott tervek^bírálásában nyilvánult meg,sokan e nagy mecénások közül alapos épitészetelméleti képzettséggel rendelkeztek, természetes, hogy a művészek munkait is a maguk szellemének megfelelően irányitott&k. A bécsi udvarral állandó érintkezésben álló magyar főnemesség is igy nyert fontos szerepet az ausztriai és magyarországi barokkmüvészet kialakulásában. Az Esterházy hercegek épitkezései Kismartonban, Eszterházán és Béresben, az Erdodye^és Batthyányak bécsi palotái, valamint a magyar f őpapW* t emplomépitkezései az .osztrák épitészej^ javát foglalkoztatták. Különösen fontos a Batthyányak kapcsolata az idősebb Fischer von Erlach-hal, s nemkevésbbé jelentós körülmény, hogyha másik nagy osztrák épitész, dohann Lukas von Hildebrandt egyik első ismert alkotása Ráckevén van.További épitészek, mint Anton Erhard és Johann Baptist, Martinelli, Hillebrandt, Hefele, a szobrászok közül Lonner és pozsonyi iskolája^ a nagy freskófestők közül Tróger, Maulbertsch és Bergl mind hozzájárultak a rendkivül szoros kapcsolat kialakulásához, amely a XVIII. század magyar művészetét Bécshez fűzte. Szükségképen következik ebből, hogy az osztrák és a magyar művészettörténeti kutatás,<x~ mely ezzel a korral foglalkozik, állandóan egymásra van utalva. Az előadást, melyet 1... .• "Jvetitett képpel illusztrált a kitűnő előadó, oközönség mindvégig nagy figyelemmel kisérte és lelkesen megtopso it a .AW lAvfi
