Napi Hírek, 1927. február
1927-02-04 [0148]
fk pénzügyi bizottság ülése; £ t folytatás./ ( föí^ffctu) Sürgeti a demokratikus rendszer bevezetését a falu életébe. Nem fogadja el a javaslatot. Kossalka János félszólalásábja helyeselte a liszt ós kenyér forgalmi adomára és a fényűző adőra vonatkozó rendelkezéseket. Az autonómiák ellenőrzését lehetségesnek tartja a mai kerekek között is. Az üza.mek kérdésénél magáévá teszi Wolff Károly fejtegetéseit. Statisztikai adatokkal bizonyitja, hogy a BEfíZKÁRt majdnem hat százalék tiszta jövedelmet hajtott, ami nem olyan kedvezőtlen ereumény, hogy bele kellene avatkozni felülről. A gáz és elektromos müvek még kedvezőbb eredményt tüntetnek fel. Ezután Bethlen I. : tván gróf szólalt fel. Farkas Istvánnak válaszolva kijelentette, hogy az autonómiák rendezéséről javaslatot kivan betér jeszteni. <" " Kossalka^beszéde fényes bizonyitéka annak, hogy milyen sürgős az ellenőrzés. A főváros költségvetésében körülbelül háromszáz milliárd deficit mutatkozott, amelyet a főváros pót-, keresetig és jövedelmi . '$ pótadóval kivánt fedezni. Ehhez a pénzügyminiszter nem járult hozzá, hanem követelte, mutassák ki, hogy van-e az üzemeknek annyi jövedelme., hogy ezt a hiányt pótolhassák. Erre azt felelték, hogy az üzemek részvénytársaság formájában működnek, tőlük ilyen hozzájárulást kivánni nem lehet és tiltakoztak az ügyvitelükbe való beavatkozás ellen. A tárgyalások során kitűnt, hogy mégis igénybe lehet venni az üzemek egyes jövedelmeit, amivel a kormány a főváros adózó polgárságát n gy tehertől mentette meg. Am jogügyi bizottságban elhangzott azt a kijelentést, mintha a kormánynak azért volna szüksége a közüzemek jövedelmére, hogy ezzel alkotmányos költségeket teremtsen, minden alapot nélkülöző valótlanságnak nyilvánit^a. Egy másik kijelentés a napilapokban történt és ez azt hangoztatta, hogy a kormány gúzsba akarja kötni a törvényhatóságokat, hogy annak idején'- a királykérdést meglepetésszerűen sikerrel oldhassa még. Kijelenti, hogy a királykérdés megoldásával nem kivan foglalkozna s ha ez a gyanúsitas időközönként újra- és újra felmerül, arról nem tehet,^ mert egyes futóbolondok rögeszméjét sem ellenőrizni, sem azt megkodályozni nem tudja, hogy az illetők e rögeszméjüknek kifejezést adjanak . Ezután Bud János pénzügyminiszter szólalt fel. Elismerését fejezte ki^a vita magas szinvonala felett. Rámutatott egyes felszólalók nyilatkozatával szemben arra, hogy az üzemek között sok van olyan, amely deficittel dolgozik, de tantiemenet mégis fizet. Felsorolta azokat a célokat, amelyekre a városok kölcsönt kértek. Ezek között számos esetben szerepel mozgóképszínház, részvényjegyzés, száJloda-épités; voltak olyanok is,^ amelyek programmjukba Halastó, községi takarékpénztár, tégla és oserépgyár épitését vették fel. A belföldi kölcsönöknél ugyancsak súlyos a helyzet. Az államnak is vannak nem rentábilis üzemei, és ezért nem érti, miért tiltakoznak ama megállapítás ellen, hogy a városoknak is vannak. Soha sem fogja megengedni, hogy a jövedelmi adóval pótolják a közüzemek deficitjét. A dologi kiadások kérdésével szintén foglalkozni kell.^ Sok olyan helyen is autót szereztek be, ahol ezt a távolságok közelsége nem tette szükségessé, /Folytatása következik./ B szM* oS »EVÉL
