Napi Hírek, 1927. február

1927-02-23 [0148]

Autíá a pénzügyi politikát, amely ezekkel nem számol, semmire sem tudja bec&ülni. A bevételek oldaláról nézve a kérdést, az adócsökken­tés irányzatának hive. De ezt a kérdést is megfontolással ; kell kezel­ni. Csak nagyon erós gazdasági élettel rendelkező országok építhetik ki eresen az egyenes-adókat. Megtörténhetik,- ho gy/ egész Európa jegyszer áttér a forgalmi adó szempontjából mérsékeltebb "fázisra. Nálunk azon­ban a forgalmi adó 1 százalékos leszállítása nernkevesebby mint 56 mil­lió pengő bevétel kimaradását jelente^rt^. A vámybevételeknélja kereske­delmi szerződések nagy változást hozhatnak. Megtörténhetik áTz^is,^ hogy az a világgazdasági fejlődés, amely az elmúlt négy-öt évben kétség­telenül nagyon enyhítette a kereskedelmi szerződések terén b. korábbi elzárkózottságot, tovább halad és egész Európában sokkal mérsékeltebb tarifarendszert hoz magával.Bármilyen szivesén hozna olyan terveket, amelyek a közhangulatnak megfelelnek, kötelességének tartja, hogy az államháztartás nagy erdekeinek megóvására minden népszerűtlenséget is vállaljon. Rámutat arra, hogy például 10 százalékos valorizáció 1200 millió terhet jelentene az ország számára,aminek 3 százalékos ka­mata évi 36 millió, 4 százalékos kamata 48 és 5 százalékos kamata 60 millió lenne. Utal a külföldi példákra, amelyek azt mutatják,hogy a nagyon gazdag; és kitűnő gazdasági viszonyok között élő országok sem valorizáltak máshol, mint ahol a pénzük értéke megállt. Ha a gazdag országok nem mentek messzebb, akkor egy tönkretett államtól^miért kivan­nak többet? Nem vaskalaposságból zárkózik el a valorizációtól, de ma nem tudja megmondani, hogy ugy fog-e fejlődni az ország helyzete,hogy ez később lehető lesz.Amikor kérdőjelek előtt áll ezen a téren,^ s lat­ja, hogy milyen nagy önfeláldozással sikerült szanálni az országot, azt kell kérnie: ne vigyük az országot mégegyszer szanálás elé, mert soha többé nem tudjuk szanálni.' Nagy Emil félreértett szavainak megmagyarázása címén^szólalt fel, majd a bizottság ál + alánosságban elfogadta a népjóléti és munka­ügyi tárca költségvetését és azzal együtt Erdélyi Aladár javaslatát, amely szerint a bizottság jelentésébe vggye fel azt a kívánságát, hogy az állami bevételek feleslegéből a népjóléti miniszter fedezetet kap-^ jon főleg az Alföld elhanyagolt közegészségügyi viszonyainak megjavítá­sára. A részletes tárgyalás során Wolff. Károly szóvájtette azt, hogy a gyógyszej>táradományozások alkalmával némelyek meg sem nyitják gyógy­szertárukat, hanem eladják és ezzel indokolatlanul igen nagy haszonra tesznek szert. Vass József népjóléti miniszter kijelentette, hogy a gyógy­szertárak ilyen továbbadását a legnagyobb mértékben elitéiig jelenleg azonban ez ellen semmi törvényes eszköz nem áll rendelkezésére. Kívá­natos volna a vonatkozó törvénynek megfelelő záradékkal való kibő­vítése. , A bizottság ezután a népjóléti minisztérium költségvetését rész­letekben is elfogadta.. Ezután Piatthy György előadó ismertette a belügyi költségvetést. A számszerű adatok ismertetése után ismertette a városodási ^folyamatot. A leánykereskedelem elleni védekezés eiőzőévi 2700 pengős tétele 7000 pengőre emelkedett,de ezt sem tartja megfelelőnek.A leánykereskedelem terén nem megnyugtatók a statisztikai adatok. > /Vege következle./

Next

/
Oldalképek
Tartalom