Napi Hírek, 1927. február

1927-02-23 [0148]

A jótékony jgyüjtések kérdését a belügyi tárcából át kellene hozni a nép­jóléti tárcába. Itt is telftesprendszertel enség • • . . <»; és a középosztályt rohanják meg a gyűjtésekkel. A jótékonyság tisztán népjóléti ügy és ezen az alapon-kéri a minisztert, hogy a szegényügy rendezésére terjessze ki a figyelmét. l„ é\ r Nagy íiail a hadikölcscnkötvények kérdéséhez szól hozzá,E2 a probléma vegye§pb,ermészetü : részben pénzügyi, részben erkölcsi kér­dés. A beleszövődő erkölcsi- és igazságosság momentuma elől nem lehet el­zárkózni egy olyan kormánynak, amely az erkölcs ós igazságosság alapján ki­van állani. A hadikölcsönprobléma megoldása , hosszú idő múlva is éreztetni fogja hatását. A fontos az, hogy minden eredeti hadikölcsönj egvző, aki ezt be tudja igazolni, valami valorizációban része­süljön. •• , cii^aáa* AzokatAgyotsabban kell kielégíteni, vi­szont, akik nem mentek'tönkre, azokat kisebb százalékban ós későbbi idő múlva kell kielégíteni* Ez a kérdés'szakkérdés, A fontos csak az, hogy az erkölcsi szempontot kell megmenteni. Ez a kérdés az erkölcs és igazságos­ság kérdése, a nemzeti becsület kérdése, nem szabad tehát mellőzni. Ezzel szemben van egy másik alaptétel is. Nevezetesen sok olyan gazdag ember van, aki nem jegyzett hadikölcsönt, aki az egész kérdést cinikusan nézte, mert talán jobb orra volt mint azoknak, akik odaadták minden vagyonukat a haza coljaira. J aslata az, hogy elő kell venni a háború alatti jövedelmi adó­bevallásokat és ahol nem szerepelnek hadikölcsön bevallósok, és az il­letők a vagyoni helyzetnek bizonyos fokán tul vannak, ezekre rá kell szab­ni bizonyos százalékot, mint pótlékot, mert a hadikölcsön jegyzése révén nem vesztették el pénzüket. Adni kell mindenkinek valamit, aki hazájá­ért kölcsönt jegyzett és valami százalékos megterheléssel kell sújtani azokat, akik kölcsönt egyáltalán nem jegyeztek. Nem hiszi, hogy a szá­zalékos kivetésekből óriási összeg jöime be, de erkölcsi szempontból mégis fontos volna^ a kérdés rendezés. Rassay Károly a hadikölcsön problémát illetően egyetért Nagy Emil fejtegetéseivel. Igon nagy elismeréssel van a népjóléti miniszter személye iránt és ha mégis javasolja a népjóléti minisztérium megszűntetésót és egy­ben a belügyminisztériumba való utalását, ez a javaslata nem a népjóléti miniszter személye ellen irányul, mert hiszen azok az erkölcsi momentu­mok, amelyeket a miniszter személye képviselj megfelelő garanciát nyújtaná­nak neki a meggyöngült jog^ szempont helyett. A hadikölcsön kérdésben helyesli Kállay Tibor első felszólalását és utal azokra a nyilatkozatokra, amelyek a választások alkalmával történtek erről a kérdésről. Ezektől függetlenül is a kormánynak ezen a téren teljesí­tenie kell kötelességét. A halasztásnak va!gy a miniszterelnök által java­solt negativ megoldásnak romboló hatása lehet ős egy ilyen intézkedés vég­leg semmi esetre sem veheti 1c a napirendről a kérdést. A koránynak bölcs mérsékléssel hosszú időre elosztva, de meg kell oldania a kérdést. A jótékonyság, a segélyezés, amelyre a társadalom kö­teles, tekintet nélkül arra, hogy valaki jegyzettbe hadikölc :önt, egészen más fogalom mint a valorizáció, amely jogi kérdés*. / Folyt, köv. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom