Napi Hírek, 1927. február

1927-02-16 [0148]

Két tételre mutat rá,&rnely a költségvetésben nem szerepel; a hadikölcsönök^és a nyugdijakok kérdésére. Ezekben bizonyos Ígéretek hangzottak el és épen őzért kötelezettségek állanak fenn a kormány részéről. Jogi alapot kell teremteni, amely szerint az egyes emberek megfelelő segitségben részesülnének. Ez egyrészt az eredeti jegyzőkrekvonatkoznék, másrészt a vagyonosság tekintetében kell bizonyos kategóriákat felállítani, és olyanoknak kell kárpótlást adni, akik arra rá vannak szorulva. Minthogy a hadikölcsönjegyzés óta sok • esztendő telt el, bekövetkezett az a helyzet, hogy épen azok, akik a legnehezebb viszonyok közé jutottak, értél, esitették hadikölcsöníöket. Ezért most figyelembe kell venni az összes eredeti jegyzőket, akik áldozatot hoztak az állam érdekében. Egy másik nagy argumentum a karitativ megoldás^mellett a külföld megítélése is. A külföldön bizonyos kétkedéssel néznék, hogy vájjon államháztartásunk egyensúlya fentartható-e, ha jogi alapon nagyobb összeg fizetésére határoziuk el magunkat (is belemegyünk a valorizáciÓ4 ba. Ezért, bár a jogi alapon való valorizáviót tartja helyesnél, elfogadja a karitativ megoldást is. Kéri a pénzügyminisztert, hogy a költségvetési év befejezéséig találjon valami megoldást* A nyugdijasok kérdésében c^ak fokozatos javitásról lehet szó a^költségek nagy összegére való tekintettel. Reméli, hogy eredménynyet végződnek azok a tárgyalások is,amelyeket a kormány Genfben folyta.tott arról, hogy a nyugdijasok egy részét a szomszédos államokra lehessen áthárítani. A fokozatos előremenetelt ugy gondolja, hogy először a Yegidosebb nyugdijasokat keii.ene figyelembe venni. 'Bethlen István grof miniszterelnök rámutat arra, nogy ugy az ő részéről mint a pénzügyminiszter részéről a& a kijelentés történt, hogy a hadikölesönök tekintetében általános valorizációról szó sem lehet, mert ez oly súlyos megterhelést jelentene az államkincstárra, amilyent a mai viszonyok között egyáltalán nem bir meg. Leghelyesebb volna, ha a törvényhozás olyan törvényt hozna, amely kimondja,^hogy az állam a mai viszonyok között a valorizációba nem mehet bele. Németország kénytelen volt meglehetősen magas valorizációba belemenni, bizonyos politikai pártokra való tekintettel. Ezt szigorúan elkerülendőnek tartja és ezért ideje volna, hogy a törvényhozás a kérdéssel komolyan foglalkozzék. Tekintettel arra a helyzetre, atnelybe bizonyos ős jegyzők önhibájukon kivül, sőt részben hazafisaguk folytán jutottak, indokoltnak tartja, hogy a népjóléti miniszter akciót kezdjen ezeknek az_egyéneknek megsegélyezésére, Ez azonban a népjóléti tárca körébe tartozik, s a pénzügyi tárca költségvetésében ez a tétel maijaiért som szerepelhet, mert ezzel is jelezni akarjuk, nogy a legcsekélyebb mértékben sem lehet szó valorizációról,") CEer'í""á bizottságot, hogy ezzel a kérdéssel a népjóléti tárca keretében foglalkozzék. Hogy a kormány ;•• eddig konkrét javaslattal nem lépett a törvényhozás elé, annak oka az, hogy adatgyűjtés folyik, s mindaddig, amig a kormány bármilyen lépés pénzügyi kihatását mérlegelni nem tudja, nem tehet kisérletet a kérdés megoldására.