Napi Hírek, 1927. február
1927-02-13 [0148]
a gazdasági elet újból fellendülni kezd, külpolitikai helyzetünk javul', nemzetközi súlyunk pedig nagyobb, mint eddig volt. Ez mind igaz. Azonban egyről elfeledkeznek, s ez az, hogy a mai időkben sokkal jobb szemre, éleslátásra és pontosabb mérlegelésre van szüksége a kormánynak a célok kitűzésében, hogy a feladatok egymásutánját helyesen válogassa meg, Eddig az ország bajai és sebei magukért kiáltottak, azonban, amikor e^sebek jóforrián gyogyulóban vannak, akkor kritikusabb szemre van szükség hogy a célokat/íelyesen tűzzük ki, s az eszközöket helyesen válogassuk meg., ipar. ezért helyes, objektiv } termékeny ellenzéki kritikára sokkal nagyobb szükségünk van, mint vol't a múltban. Nem akarok beszélni a múlttal kapcsolatban az ellenzék harcmodoráról és hangjáról, A baj az volt, hogy egész külön plattformokon hadakoztunk, ugy mint azok az ellenfelek, melyek közül az egyik az első emeleten, a másik a második emeleten keresi egymást ^ de sohasem tudnak találkozni, mert kii'dnluló pontjuk is^más-más, A kritika nem volt termékeny és hasznos, hanem hadakoztunk anélkül, nogy abból bármelyik félnek is haszna lett volna. - Ha végignézünk az ellenzék sorain, eltekintve a fajvédőpárttél, amelyről ezúttal nem akarok szólani, hiszen három tagra zsugorodott össze, s mert főleg az a kérdés, amely kontrozerv köztünk és közöttünk, - az antiszemitizmus kérdése - az ország szerencséjére lényegesen enyhült mér, mondom, eltekintve a fajvédőpárttól, az ellenzéken két irányt vélek felismerni. Az egyik az a harcias legitimizmus, amelyet Andrássy gyula gróf képvisel, aki ugyan nincs ma a parlamentben, de aki a^sajtéban és közvéleményben harcias ellen..éket képvisel, és a közvélemény egy részét magáénak vallja. - A másik részen áll a radikális ellenzéki tábor: a polgári és szocialista radikalizmus, amelyek különféle alapon állanak, de mégis egyirányban haladnak. Ezek közül az első irány azt hirdeti, hogy ebben az országban nem lehet építőmunka, előrehaladás és fejlődés mindaddig, amig a királykérdés elintézve nincsen. Az összes magyar problémák közül csak ezt álproblémát látja, s bármit is tesz a kormány, annak mindaddig ellenzéke, ;-v_m*g ezt a kérdést a maga felfogása szerint megoldani nem akarja, vagy nem tudja./Helyeslés./A harcos radikalizmus másik oldala azt hirdeti, hogy nem^lesz itt rend, béke, nyugalom és ujjáépités mójodaddig, amig összes intézményeinket az általános, titkos és egyenlő választójog alapján át nem alakítjuk, amelynek végeredményeként - ha ezt nem is hirdetik nyiltan ott csillog előttük a köztársaság fantomja. Nem polémia kedvéért mondom mindezeket, hanem azért, hogy a kormány felfogása és e két világnézet közötti különbséget kidomborítva, keressem a lehetőséget, vájjon lehetséges-, e becsületes osszemüködós a kormány és az ellenzék között. Az első irányzattal szemben kritikaképen azt kell mondanom, hogy az megfeledkezik arról, hogy a királykérdést ma megoldani teljesen lehetetlen. Hiszen mig nem vagyunk szabadok, s nem szabadon döntünk e kérdésben, amig külpolitikai lekötöttségeink vannak ebből a szempontból, amig tudjuk, hogy szomszédaink es mások befolyást akarnak gyakorolni e kérdés megoldásában, addig botorság és őrület volna felvetni e kérdést. /Nagy taps és helyeslés./ Hiszen mi magunknak akarunk házasodni, és nem szomszédainknak, s az+ meg megértem, xa&x - hiszen megtörtént - hogy a menyasszony, a férjét később felszarvazza, de hogy a férj olyat vegyen el, akiről tudja, hogy majd szomszédaival fogja felszarvazni, az az őrület netovábbja. /Taps es helyeslés'./