Napi Hírek, 1927. február

1927-02-13 [0148]

/Dréhr beszéde nek második folytatása,/ De ha mégis akadnának számosan olyanok, de különösen a nem biztosítottak kategóriáiból, akik a szociális biztosítás szűrőjén nom altadnak fenn, és akiknek létét a szociális biztosítás egy nemének élvezete sem támasztja alá, azokról a kormányzat a szegényügy gyökeres reformja, egy úgynevezett népjóléti^törvénynek megvalósítása révén fog gondoskodni. A bér-politika a dolgozók kereseti lehetőségeit befolyásolja. Szociális biztositás a kerosotképtolonek és családjainak megélhetéséről gondoskodik. Lakáspolitika nyújtja az életkeretet, azt a környezetet, amelyben a munkában kifáradt, az élet harcában elernyedt magyar család elete, az élet szebbik fele lejátszódik. Lakáspolitikánk kettős: 1./irányul a köztisztviselői lakáskérdésnek megoldására, 2./ a munkáslakások pro problémájának megoldására. A köztisztviselők lakáskérdósőt cottagc rendfe szerű kislakásos es közeplakásos családi házak épitésónek állami hitelnyújtás revén való előmozdításával kívánjuk szolgálni. A munkaügyi kormányzat által előkészített tervezetek szerint az épitkezés céljára folyósított hitelösszeg az évi lakbér 10-15-szÖrösére rúgna, amelyet a tisztviselő méltányos kamat mellett az e célra letiltott lakbérével törlesztene. Megoldásra vár még r. telektulajdonnal nem rendelkező tisztviselők lakásépítésének kérdése. Ami a munkás lakás Ok kérdését illeti. előkészületek, folynak abból a célból, hogy a munkaadó vállalatok bevonásával a munkásság számára oly egetó prohléma kedvező elintézést nyerjen. ^Magyarok, önök joggal v-.thetik fel a kérdést, hogy vájjon a magyar faj védelmét, a nép boldogulását, nyomorának enyhítését célzó ennyi reformjavaslat kidolgozása, közeljövőben való megvalósításának bejelentése után vájjon akadhat-e magyar e.-ber ebben azországban, aki felveszi a. küzdelmet annak a férfiúnak személye és politikája^ellen, aki legfőbb kötelességének tártjába nép érdekének, a magyar családok nyugalmának áldozatos szolgálatát. És én azt mondom Önöknek, Hölgyeim és Uraim, hogy akkor, amikor itt ezen a helyen én meghirdetem a harcot a nyomorral, a magyar nép szenvedéseivel szemben, akkor akadnak fondorlatos szellemű egyének, akik az utcákat, falvakat járva, arra tüzelik, a népet, hogy ugyan mit nektek jólét ha nincs szabadság? ,Eell nektek népjóléti politika, kell nektek szociális politika akkor, amidőn hiányzik az, ami a létnek, a magyarnak élteto^eleme, a szabadság? És amikor én utón .ntfélen hallom a szólamot, nem állhatom meg, hogy vissza ne kiáltsak nekik, hogy a szabadságnak én is lelkes bajnoka vagyok, hogy a szabadság elvét én is hirdetem. De nem elégszem meg azzal, hogy kinai imamormolók mŐdjár-... állandóan a mult század hetvenes éveiben már régen realizált szabadságkövetéléseket mo_moljaJ: magam elé, nem elégszem meg azzal, hogy a gondolat, a beszéd, a gyülekezés patinás szólamainak reggeltől napestig való hangoztatásával fascinaljam hallgatóimat, hanem azt mondom, hogy az a szabadság, amelynek biztosítása valóban több mint időszerű, a munka szabadsága. Normativo kell biztositanune a munka szabadságát elsősorban azokkal szemben, akik pártpolitikai szempontból kívánják meghamisítani a munkapiac képét. A munkaügyi kormányzat nem tűrheti, hogy a munkához való juttatás egyes szervezetek ózamárr. pártpolitikai fegyver legyen, de azt sem tűrheti, hogy ebből egyesek tokét kovácsoljanak. A munkához való juttatást kizáróan pártatlan kezekbe kell letenni. A munkapiacnak szervezetét olymódon kell kiépítenünk, hogy a munka közvet.1 tér.ékél a szakszerűségen kivül más szempont ne juthasson érvényre. A munkaszabadság' elvének bűntetőjogi szankcionálása mellett a natósagi muűkaközvetítésnek i iztSrélagossá való tétele a legerősebb fegyver. /Folytatása következik./ .•vita**