Napi Hírek, 1927. február

1927-02-07 [0148]

A mezőgazdaság nagy károkat.- szenvedett el. Ma az a helyzet, hogy olcsón értékesít, de viszont drágán termel, mert a mezőgazdaságban használt iparcikkek ára meghaladja az aranyparitást. A mezőgazdaságban az indexszám 80.9, ezzel szemben az iparcikkek indexszáma 138. A mezőgazdaság az alatt a két év.-, alatt vérzett el, amikor a mezőgazdasági hitel kérdése még rendezetlen volt. Hálával kell megemlékeznünk arról, amit a kormányzat ezen a téren tett. Ám a Nemzeti Bank és a takarékok kamatlába között most is nagy különbség van; ez a legsúlyosabb pontja a hitelkérdésnek. Az államháztartást összhangba kell hozni a gazdasági élet teherbiró képességével. Az adók most 70, sőt sok esetben 100 százalékkal magasabbak a békebeli adóknál a mezőgazdaságban. A jövedelmi adó mesterségesen felvett jövedelmen alakul, nem pedig valő jövedelmen. A közeljövő legnagyobb feladatának a földreform elintézését tartja. Likvidálni kell c reform politikai részét, úgyhogy az xmjm¥mmn5mtm most már csupán gazdasági és pénzügyi kérdés maradjon. A javaslathoz többen szóltak hozzá. Felszólalt Gaál Gaszton is, aki a kartellek tultengóséről és a magas vámtarifákról beszélt. Helyes volna - mondotta,- ha a kormány azoknál a termelési ágaknál, amelyek kartellbeo tömörülnek, felfüggesztené " a védővámokat. Szóvá tette mög a forgalmi adó igazságtalanságait, majd a magas kamatlábat, végül pedig hangoztatta annak szükségét, hogy a gazdatársadalom egy táborban tömörüljön. A gyűlés egyhangúlag elfogadta a beterjosztett határozati javaslatot. Elfogadtak még több inditványt is, és ezek során többi között kimondották, hogy a határozati javaslatot küldöttség Hxᣠutján nyújtják be a pénzügyi kormánynak. ^eni A nagy gyűlést délben 2 órakor a kaszinóban társasebéd követte, amely*számos felköszöntőben ünnepelték Hoyos Miksa grófot, az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara elnökét, valamint a gazdatársadalom jelenlevő 3& többi kiválóságát./líTl/ § S z e g c d, február 6. SjsiadLg Sulgin Boris volt orosz gárdatábornok, Miklós cár utolsó főhadsegéde, a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara helyiségeben érdekes németnyelvű előadást tartott az oresz összeomlásról és az összeomlás gazdasági következményeiről. Előadásában a tábornok részletesen vázolta az orosz belpolitikai viszonyokat, kezdve az orosz-japán háborútól. Hangoztatta, hogy felfogása szerint a forradalom tulaj donképen nem a cár személye, hanem a rendszer ellen irányult. Hogy a forradalom Oroszországban diadalra juthatott, annak a háború volt az oka, mert a háború teljesen aláásta az államhatalom erejot. Közrejátszott sx^cx azonban a nyugati szövetségesek politikája is; ezek a szövetségesek saját imperialisztikus céljaik megválási1é sára használták ki Oroszországot, sőt a forradalmi irányzatokkal is kacérkodtak és elősegítették azok sikerét, A szovjeturalom azonban össze fog omlani gazdasági politikája miatt. Ennek a tételnek igazolására a legutóbbi évek gazdasági adataival/ a mai állapotok tarthatatlanságát. /MTI/ . . /illusztrálta