Napi Hírek, 1927. január
1927-01-29 [0146]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: Horthy Miklós kormányzó az országgyűlés ünnepélyes megnyitásán a következő beszédet mondotta: Hazafias örömmel üdvözlöm az országgyűlés tagjait. Az egész nemzetre és az egyes polgárokra nehezedő annyi gond között örömnap a mai, midőn valamennyien annak a nagy ténynek benyomása alatt állunk, hogy történeti alkotmányunk szellemében ismét országgyűlés ült össze. Hosszú és fáradságos volt az ut, amely éhez az eredményhez elvezetett. Csaknem egy évtized telt el azóta,hogy az 1-910. évre egybehívott országgyűlés működése az IC 18. év őszén bekövetkezett szégyenletes események folytán megszűnt és igy a nemzet akarata alkotmányunk régi történelmi keretei között nem juthatott kifejezésre. Amikor az összeomlást követé aléltságból a nemzet újból öntudatra ébredt, az alkotmányos életben beállott űrt csak ugy lehetett áthidalni, hogy a nemzet, akaratának kifejezésrejuttatása végett, nemzetgyűlést választott. Abban az időben, amikor minden forrongott, amikor lét és nemlét kérdéséről volt szó, amikor az egyedül fontos kérdés az ország megmentése volt, a gyors cselekvés lehetőségét biztositó egyedüli megoldásnak a legszélesebb választójog alapján összehívott nemzetgyűlés kínálkozott, mert ez fejezhette ki legjobban a nemzet akaratát. ^A nemzetgyűlésnek, mint a rendkivüli események következtében szükségessé vált ideiglenes szervnek azonban meg kel Lett szűnnie azok-' nak a térvényeknek megalkotásával, melyek lehetővé tették az ősi alkotmányunknak megfelelő kéttáblás-rendszer visszaállítását* Ez a munka a felsőházról szóló 1926. évi XXII. törvénycikk megalkotásával befejezést nyert és ez alapon 1927. évi január hó 25-ére országgyűlést hivhattam össze. Küzdelmes, nehéz időket élt át az ország azóta, hogy a nemzetgyűlés összeült.^Akkor a balsors csapásaitól szinte elfásult, jövője felett csaknem kétségbeesett a nemzet, 'amely szabad mozgásában, elhatározásaiban és^erejének kifejtésében mindenfelől korlátokba ütközött. Hogy a lelki megrázkódtatások és a kétségbeesés nagyobb kirobbanásokra nem vezetett, hogy a kedélyek lecsillapodtával életerejének és hivatásának tudatában ma nyugodtabban néz népünk a jövő elé, hogy a magáravállalt terhet oly férfiasan, annyi áldozatkészséggel viselte, ezzel oly példáját adta élniakarásának, önbizalmának és fegyelmezettségének,mely kivivta minden elfogulatlan szemlélő méltánylását és elismerését. A mai napon a legnagyobb hálával és elismeréssel kell a nemzet áldozatkészségéről megemlékeznünk. Még lázas volt az ország közhangulata, midőn az első nemzetgyűlés összeült és a lehiggadás csak késQbb és csak fokozatosan állott be. Bar a reankmért trianoni békéből fakadó nemzeti elkeseredés szükségkép visszatükröződött a nemzetgyűlés tanácskozásain, mégis páratlanul nehéz viszonyok között hiven elvégezte a reárótt munkát. AZ" a meggyőződésem, hogy a .tárgyilagosan itélo történetírás is méltányolni fogja a nemzeti ujjáebredés ezen korának kemény munkásságát,A második nemzetgyűlés kimagasló alkotása az állam pénzügyeinek rendezése, mely elsősorban a magy-r adófizetők áldozatkészségének es a magyar közalkalmazott kötej.ességtudásának gyümölcse, ki példátlan megélhetési válságban hiven teljesítette az állammal szemben hazafias kötelességét. A pénzügyi rendezés gyors sikere emelte a külföld bizalmát es megtertmtette a további belső konszolidáció alapját, melyen - az elért pénzügyi eredmények kockáztatása nélkül - immár tervszerű közgazdasági, szociális és kulturális politika épithető fel.
