Napi Hírek, 1927. január

1927-01-24 [0146]

§ Genf, január 24. /Magyar Távirati Iroda., A védőügyvéd beszéde után rövid-szünet következett, majd Graz főállamügyész emelkedett szólásra. Xijelenti, hogy Jusztnak és hozzátartozóinak Magyaror-C*y szagon nem volt bántódásuk, s nagy súlyt fektet annak megallapitásöv.1hogy a magyar törvényszék a Juszt-ügyet annyira lelkiismeretesen !• kezelte, nogy az elsőfokú Ítéletet, amily Juszt Ivánt elitélte, másdcP fokon egy egyszerű formahiba miatt megsemmisítette. Ezután kétségbevonja mindazt", ami Moutet Magyarországról, egy ketezeijkilométernyire fekvő országról elmondott. A főallamügyész ismételten hangsúlyozza, hogy idegen állam belső ügyeibe nem szabad beleavatkozni. Az esküdtek szeme elé idézi azt a lehetőséget, hogy Cook angol munkásvezér inzultálná Chamberlaint, vagy egy nemet nacionalista, aki nem ért egyet a mostani német kormány politikájával, inzultálná a német . •" . delegátust. Juszt megsértette Magyarország delegátusának sérthetetlen személyét s ezzel megsértette a svájci torvtnyéket és a vendégszeretetet is .["Graz főállamügyész megértessél es rokonérzéssel beszél Magyarországról. Felhozza, hogy területének es lakosságának kétharmadát elveszítette, keresztülment forradalmon es bolsevizmuson. Megemlítette, hogy Bethlen István gróf 1921 ota miniszterelnök; Ismertette a magyar alkotmányt, az aranybullát, álszent korona tanát és a mostani parlamenti rendszert. A hallgatóság latható érdeklődése közben mutatott rá arra, hogy Magyarországon a nőknek is van választójoguk, ami Svájcban nincs. Ilyen ország úem mondható reakciósnak. Mcgomlitette, hogy Bethlen István gróf a trianoni békeszerződés követkéztében elvesztette erdélyi birtokát, fia pedig egyszerű bankhivatalnok egyjnewyorki bankban, Bethlen miniszterelnök működéséről beszélve, rámutatott arra, m, ly^n könnyű volt másoknak rombolni és mennyivel nehezebb Bethlennek felépíteni. Az esküdtekhez fordultra, helyte^kitette, hogy Moutet ugy viselkedik, mintha Bethlen volna itt a vádlott, nedig tiszta dolog, hogy Juszt Ivan követettjel bűnt Svájcban, nempedig Bethlen gróf. A frankügyre raterveja fóallamögyész elmondta, nogy a magyar törvényszék kiszabta a magyar törvényekben előirt büntetéseket, s ahoz senkinek nincs joga, nogy birálát tárgyává tegye e büntetések mértékét, A magyar törvényszék u:egalxapitotta, nogy Bethlen grófnak semmi része sem volt a frankhajuisitásban, A svájci tőrvények érteimében Jusztnak nem volt joga hozzányúlni a Nemzetek Szövetsége delegátusának sérthetetlen személyéhez. Beszédét ezután méltóságteljesen a következő szavakkal fejezte be: - Juszt Iván azt állitotta, hpgy Bethlen gróf miniszterelnököt . a magyar nemzet nevében és annak becsületéért inzultálta. En pedig azt kérem ónoktól, . . svájci esküdtektol, hogy ítéljék el, Ítéljék el Svájca neveben és Svájc becsületéért! Moutet védő ezután ismét szót kérttés igyekezett csökkenteni azt a határt, amelyet az ügvész beszéde az esküdtekre gyakorolt, Ugy alütofta. oda a problémát, hogy az esküdteknek választaniuk kell a zsarnoki mralom és a demokrácia között. Ezutián Juszt Iván szólt és néhány szóban arra kérte az esküdteket, hogy /legyenek tekintettel fiatal korára és arra, hogy | ha öt elitéi..ik, a magyar köztársasági mozgalmat Ítélik el. .yégti.Ml a biróság elnöke befedj ezettnek nyilvánította a tárgyalást -ás a. késő esti órára hivatkozva, holnap reggel 9 órára halasztotta -el az esküdtek deliberációjót. Moutet védő kérte ugyan az elnököt, hogy az eskütidtek még ma szavazhassanak, de az esküdtek a biróság elnökének hozí-sájuk intézett kérdésére a halasztás mellett foglaltak állást-./l-TU,/