Napi Hírek, 1927. január

1927-01-13 [0146]

§ B u k a r e s t, január 13, Az alkotmány torvény értelmében a legalább kétszázezer hívővel rendelkező kisebbségi egyházak fejei hivatalból tagjai a szenátusnak". A parlament megnyitása előtt kétség­telennek látszott, hogy a romániai hatholikusságot gróf Mailáth Gusz­táv erdélyi katholikus püspök fogja képviselni egyrészt azért, mert mint a szenátus volt tagja "in possesione" voltjmásrészt pedig évtizedek óta vezeti az ország legnagyobb katholikus egyházmegyéjének ügyeit, s igy mindenfelé nagy tekintélynek örvend. Ezt a megoldást közvetlenül a parlament megnyitása előtt vitássá tette az, hogy Cisar buraresti :" katholikus püspök, a jelentéktelen lélekszámú ókirályságbeli katholi! us­ság főpásztora, igényjogosultságot jelentett be a szenátori székre, azzal az indokolással, hogy az alkotmány a katholikus egyház fej ének biztositja a szenátorságot s igy e tisztség mint címzetes érseket, te­hát rangban legmagasabb katholikus egyházfőt őt illeti meg, Cisar be­jelentése az erdélyi katholikusok körében kinos feltűnést keltett,mert megengedhetetlennek tartották, hogy egy főpap közjogi, tehát világi mél­tóságért egyik főpaptársa ellen küzdelmet inditson. Különös raéltatlanko­dást keitett az, hogy Cisar épen Mailáth Gusztávval szemben vállalko­zot-tyerre az akcióra* bár összesen nincs oly ides, mint a hány éve Mailáth már tényleges püspök. Különben is Romániában a katholikus egyház hierar­chiájának kérdését nem rendezték, s igy a címzetes érsekség nem jelent­het rangkülönbséger. A szenátori székért megindult küzdelemben, amely részben a sajtóban, a nyilvánosság előtt/folyt, részben a kulisszák mö­gött játszódott le, a kormány óvatosan elhárította a döntést, s átiratot inté .ett a Vatikánhoz, kérve, hogy jelelje meg a két püspök közül azt, akit a szenátori széliben óhajt látni. Róma válasza azonban nem hozott d ntést. Az udvarias^iangu. diplomatikus válasz csupán annyit árult el, hogy a Vatikán nem óhajt választani, inferiorisnal: Ítélve azt a hely­zetet, hogy mig_az államegyház valamennyi püspöke szenátor, addig a kisebbségi egyházaknak csupán egy-egy főpásztora juthat a szenátusba, A római válasz után a kisebbségi sajté eresen megtámadta Cisart, aki erre váratlanul magához kérette a ki .ebbségi 'sajtó képviselőit, akii előtt azt a nagy feltűnést keltő kijelentést tette, hogy a szenátorság­ért ^ való vetélkedést ő maga is mélyen elitéli , ü sohasem akart e mél­tóságra tőrei edni, de a kultuszminisztérium egyenesen felszólította, hogy jelentse be igényét a szenátori méltóságra. '•— ' Alig ültek, el a" nyilatkozat nyomán támadt szen­záció hullámai, amikor Cisar pár nappal ezelőtt ujabb, nyilatkozatot tett, amely szerint a parlament megnyitása előtt megjelent nála Pacli­seanu kultuszmini&ztériumi vezérigazgató, a kisebbségi ügyosztály ve­zetője, aki személyesen szólította fel, hogy nyújtsa be kérvényét a szenátori tisztségre. Cisar e nyilatkozata kinos megütközést keltett magyar egyházi kérőkben, mert T Pacliseanut az impérium átvé­tele óta a kisebbségi egyházak mentoraként szerepelhették a kultuszmi­ni s z té riumban. A ultuszminisztórium egyik vezéri'elügyeleje egy erdélyi lap munkatársa előtt az ügy kulisszatitkairól a következőket jelentette ki; A parlament megnyitása előtt a kultuszminisztérium legmagasabb helyén el­határozták,hegy Mailát., grófot politikai okokból elütik a szenátorságtó'j . Pacliseanu vezérigazgatója dr. Pók József apát, utján erre tényleg föl­szólította Cisart, hogy jelentse be igényét, Pacliseanu ezzel azt akarta megakadályozni,uogy a katholikusság .szenátusi képviselet nélkül maradjon. '•'-• / - ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom