Napi Hírek, 1926. december

1926-12-23 [0144]

éBukarest, december 23. A kamara költségvetési vitájá­ban Kotzó Jenő dr. magyar-párti képviselő hangoztatta,^ hogy a javaslat^ kiadási tételeit az ország teherviselőképességével aranyban nem^allo mó­don emelték. A fedezet kérdését azonban az adók aránytalan emelésével es uj adók behozatalával megoldani nem lehet, mert az adóteher növelésének hiányzik a reális alapáa>a polgárság kereseti és vagyoni, viszonyainak iavulása Rátért a^z utan a kisebbségek gazdasági, ser elmein ok ismertetésé­re. X mezőgazdasági termelés gyökerében * beteg. A kisajátításnak nemzeti kisebbségellenes végrehajtása nem csak a jogegyenlőség elvet sérti, hanem a termelést is végzetesen megbénitja. A legtötib helyen,ahol . nemzeti kisebbségek laknak, a kisajátított földeket, legelőket,erdőket és házhelyeket máig sem osztották ki. Ahol kapott.is a nép jelentéktelen földterületeket, ott is teljes a bizonytalanság. A földosztók, az ügyvi­vők és a bizalmi emeberek szeszélyei, 6s kedvezései szerint a parcellákat évről- évre csere bérelik,aminek következménye az, hogy a nép a földet intenziven nem munkálhatja s igy o földr&k a legtöbb esetben a vetomaget is alig fizetik vissaa. Az állami tartalékföldekkel,amelyeknek az állam javára dus jövedelmet kellene hajtaniok, a földosztási biztosok s azok ügynökei, valamint egyes befolyásos személytok üzérkednek s oly okszerűt­len gazdálkodást folytatnak, amely e nagyértékü vagyonok jövő termőképessé­gét is teljesen lerontja, példaképen felemlíti, hogy Bihar-megyebcn,Dio­dzogon és Szalárdon, ahol a jogosultak nem kapták meg az őket megillető földeket, az agronom, annak ügynöke s néhány kedvezményezett személy bi­torolja a kisajátított földetet, amelyek nagyrésBe óvekóta műveletlen.Sza­lárdon a községi legelőfc évekóta az agronom használja oly módnn, hogy saját részére .. lekaszáltatja, holott a népnek nincs legelője. Súlyos, sot törvényellenes mogterheltetést jelent a gazdaközönségre a túlzott közmunka és a jószágrekvirálás. Bár a közmunkák maximumát törvény szabályozza, a törvényhatóságok a törvényt nem respektálva tizszises szolgáltatásokra is kényszeritik a lakosságot, ugy hogy az ma már nem közmunkát, hanem kény­szermunkát teljesít. A katonai hadgyakorlatok idején a gazdák lovait és szekereit a legsürgősebb mezei munkák idején viszik el, ahonnan legyen­gülve, megrongálva kapják vissza. Nagy igazságtalanságot jelent^.hogy az ' adóalap a kisebbségeklakta vármegyékben jóval magasabb, Ha tohát a kormány az állami bevételekét a földadó emelésével kívánja fokozni, oz a teher a kisebbségekre még súlyosabban fog nehezedni. Igazságos adózási alapot és az adózástanprogresszivitást követel. Az évek őta fokozó gazdasági nehézségekhez ujabban meg egy igen súlyos csapás járult, nevezetesen a pénzkrizis, amelynek sorvasztó hatását ugy a gazdasági termelés, mint a keroskedelem és ipar is egyaránt megérzi. Régi virágzó, tőkeerős vállalatok egyre szűkebbre korlátozzák tevé­kenységüket, az ipari termelés sorvad, a munkanélküliek száma napról-napra veszedelmesen szaporodik, a kereskedelem pang s egyre növekszik a fizetés­képtelenségek és csődök száma. Egyedül Kolozsváron a mult héten^száznál_ több iparengedélyt adtak vissza, E pusztulási folyamat lavina módjára nc ugy, hogy ha^az államhatalmi sürgősen közbe nem lép, elvérzik az ipar, a kereskedelem*3:övoteli, hogy olcsó ipari hitellel ne csupán egyes favori­zált nagy vállalatokat segélyezzenek, hanem a román nemzeti bank a biztosí­tékok arányában a kisebbségi pénzintézetek előtt is nyissa meg pénzforrásait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom