Napi Hírek, 1926. december

1926-12-13 [0144]

/Soitovszky b^szcdénMcVl oly tatása/ i Azt tudjuk, . -.tudja a ! ormány is, hogy a munkásság nom megelégedett, nem lobot megelégedett maga a polgárság sem, mert neház ás suíyos he lyzotben vagyunk. * munkásnemzot!;oziseg osak osztályérdekek akar szolgálni, "de mi tatodon..^ ^•g"^ osztálynak az Kfcdöfcö't. Mi minden osztálynak igyekszünk letfennt-rta^i erdekeit . biztositani, abban a tmrtekben, amint ez erkölcsileg ós í% ország anyagi érdekének és erejének megfelelőiig lehetséges. Az ücáfiz vileron rengett a föld, minden nemzet ki volt teve ..egrúzkod­világonWnütt kiábrándultak a nemzetköz! ge­ológiákból es mindenütt a nacionalista irány kerekedett felül, 0 uem­zeti gondolat győzött, a nemzetköziség elbukott. . _•.,... \ _ Hogy ez igy van, ón csak utalok az országban most folyó vá­lasztásokra. Mindenütt vereséget szenvedett a nemzetköziség. Azt mond­j ák, hogy a terror okozta ezt. Aki ezt állitja, annak nincs fogalma,^ hogy mi a közhangulat ős mi a terror. Mi nem tartjuk terror alatt a^va­1 asztópolgárokat, mig a nemzetköziscg - a legféktelenebb terror 'igája alatt tartja a Vele egy világnéletet vallókat. Olyan terrorral pedig, amilyennel dolgoznak, az igazságot fenntartani és győzőlemre juttatni nem lőhet.;A nemzeti gondolat az, amely megszabadítja bilincseitol a mun­kásságot. * /Folytatása következik/ •. \ — — — § liptóujvári Stróbl Alajos,a magyar müv.szet kiválósága, a fiatal magyar szobrász nemzedék felnevelője, művészi és nevelői^eredmé­ny ükben rendkivül gazdag pálya után ma : • .. elhalálozott.^nlala nagy vesztesége az ország művészi életének. Hosszabb fesáxx gyengélkedés utan a re 00 éli órákban, családja körébon hunyt el csendesen. Stróbl Alajos ." - 1856 június 21.-én születető Liptóuj varott. Tanulmányait a bécri iparművészeti iskolán, majd a bécsi képzőművészeti akadémián és a bécsi szobrászati mesteriskolán végezte. Később álmagyar kormánytól kapott ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra indult, Első müvei, amelyekkel a nyilvánosság elé lépett, a budapesti Operaház homlokzatán Spontini es Cheruhini. szobrai, a bejáratnál pedig ilx.tx Liszt és Erkel-. * ülő alakjai voltak. Ezeikel olyan nagy feltűnést keltett, hogy azonnal el­halmozták megrendelésekkel. Tanári működését 1885 március 26.án kezdte meg, mint q Mintqrajziskola és rajztanárképző rendkivüli ideiglenes tanara. Ilyen minőségben egészen 1897 november 17.-ig működött, amikor az ural­kodó a szobrászati mesteriskola igazgató tanárává nevezte ki. Ebből a tisztéből csak a mult évben vonult nyugalomba megrongált egészségének helyreállítása céljából. Negyvenéves müvészpedagogiai munkássága kor­szakalkotó volt; müvésztanári működésének köszönhető jórészt a magyar szobrászművészet nagyszabású fellendülése. A mai kiváló magyar szobrász­művészeknek egész sora került ki az ő keze alól. Kiváló 1 alkotásai kozul mogcmlithetők a Perseus szobor, amely nevét már az 1882,-i nemzetközi kiállításon egyszerre ismertté totto, továbbá a Deák diszkoporsó, az Arany János szobor, a Semmelwiess szobor, a Szent István szobor, a Má­tyás-kut, a Justlcia szobor, a Kossuth-mauzóleum és meg számos más ki­váló monumentális müve. Nagy erőssége volt az arckép-szobrászat is. /P o1y t a tá s n következik/'

Next

/
Oldalképek
Tartalom