Napi Hírek, 1926. november
1926-11-28 [0142]
Tartózkodjunk az olyan magatartástól,amely más föle kazetre nézve esetleg sértő lehet ás tartsuk tiszteletben azokat az évszázados szok ás|bsk at, amel yok" ebben az országban megterer tették a felekezeti békét,A felekezeti békére ma százszorosan nagy súlyt kell helyeznünk ,mert ezen alapszik ebben az országban a társadalmi béke is és a nemzetnek az össz ethjSteása.Igeni s, fogjunk össze,De ner abból á célból,hogy egymás ellen járjunk el,hanem fogjunk össze a hitetlenekkel szerben,fogjunk összo azon fanatizmussal szer. ' ben,amelyet az úgynevezett szabad^ondolkodók szektája hirdet; ez a szekta SsszsxxkXK el akar törölni minden hitet,ki akarja irtani a nép lelkéből azt a vallási hitet,amelyen az erkölcsök alapszanak, ós amelyet serriféle filozófiáéi teoriá 1- nem tudnál- pótolni, /igaz, ugy van./ ^ ^jt^h^^y '^^J^fAmikor orrol akerdésrői szőlol^r 3? ke 1 ! emlékeznem az egyház s-zolgáinak anyagi helyzetéről is. Ezen a • ."/sok tonni w$ vár. a kormányzatra,Csak két kérdésre mutatok rá.Az egyTk a korpótlék kérdése, a másik rz egyházaknak \özszüksége,amelyhez való hozzájárulásra ma azért lehet igényük, mert hiszen az egyházak annak idején va-yonukat hadikölcsönbe és hasonló állami címletekbe fektették és ezért jutotta!: abba a helyz etbe,hogy köz szükséglete*! kot ma ner képesek kielégiteni,Ezt a két kérdést sürgősen meg kell oldani , jÉlénk b-lyesiés/ Áttérők evvel alkotmányos intézményeink kiépítésének kérdésére,Oly irányban és szellemben kell ennek meg toyt én ni e ,hogy alkotmányos intézményeinkbe bo^-vonN^juk a nép összességét, az^ösz szes tátrsa&almí osztályokat és f ogl alko zások at - arán yl ago san , án élkü 1 azonban, hogy ezáltal érintenők a magyar történelmi osztálynak, az intelligenciának vezetőszerepét./Helyeslés/Mi nem akarunk Károlyi- fél demokráciát,/Élénk helyeslés/ők azt hitték,hogy elér nép.törvényeket kiadni és evvel boldog lesz majd Magyarország^ E helyett azt érték el, hogy egy csirkefogó társaság korült a hat alomra,/igaz ugy van/amely eltaposta a magyarvál1aropolgárok szabadságjogait,Azok kerültek uralomra,' ^Lotkevésbé voltak alkalmasak egyénileg arra,hogy efcben az országban vezetőszerepet j áts zanak./Ugy van./ ^ $SK<UK, A demorácia nemcsak szabadság,ha-em együttul\nép nevelés is.Aki azt'hiszi,hogy a szabadságjoroknak törvényes dekretá lásával demokráciát csinál,az nagyon tévedhet. Éhez mér az szükséges, hogy azok a n éprétegek, ~.mel yek őzen az uton hatalomhoz jutnak, a közügyek intézésébe beleszólási jo^ot kap'JjX^ak,ezek kultúrában, erkölcsbon,fegyeimezettségben,felelősségérzetben és áldozatkészségben kellő színvonalra emelkedj onek,n ehogy csupán önző célokból gyakorolj']" a nekik adott jogokat. Épen erzért amikor mostmár továbbmenve azon az ut^on és nyomon, amelyen eddig haladtunk, az általános vál sztójog t^T^énybeiktatása után a megyei reformot is meg akarjuk osinálni,ar ra törekszünk,hogy a megyei törvényhatósági bizottságokban minden ^társa^.almi osztály és foglalkozás megfelelő képviseletet nyerjen, 'de egyúttal arra is törek•: zünk,hogy ezek az alkotmányos iskoláh keresztülmenve, begyakoroltassanak azokra a magasabb feladatokra, amelyekre hivatva Vannak azáltal,hogy jogot nyertek./Helyeslés. A vármegyék autonómiáját érinteni nem akarom.Ez az ősi intézmény,amely évszázadokon keresztül gyakran az ország központi hatalmi szervét,az országgyűlést pótolta és helyettesitette,még a jövőben is teljesítheti eá en fel adatát.De ezenfelől az autonómia olyan közvetlen kapcsolatba hqzza a polgárságot ós a tisztviselőt, amely közvetlen kapcsolatot kinevezési rendszerről pótolni nem ..-LEVÉLT A* Folyt.köv,
