Napi Hírek, 1926. november
1926-11-24 [0142]
:: B e r 1 i n, november 24. /Wolff/ A birodalmi gyűlés ma elfogadta a . Németország és Franciaország között 1926.november 6-étt létrejött megállapodást magábafoglaló törvényjavaslatot. A megállapodás . •„;• íx egyes német és saarvidéki iparágak termékeinek kicseréléséről szol. Elfogadták továbbá a német-lengyel szerződésről szőlő törvényjavaslatot.Ez a szerződés a határviszonyokat szabályozza. Végérvényesen^ Elfogadták végül •• •• . az egyrészről Nemétország, másrészről Lengyelország és Danzig szabad város közötti kölcsönös vasúti forgalomról szőlő megállapodást. A birodalmi gyűlés ezek után folytatta az 192^.évi második pótköltségvetés tárgy alását,még p edig a külügyi politika vitájával. Dr.Bredt gazdasági egy esülésk/képviselő kifejtette, hogy a kormánySajtó részéről Thoiry-höz fűzött túlzott remények helyébe a csalódás lépett. A külpolitika legfontosabb feladata a Eajhavidék felszabadítása s ebbeno & kormány a gazdasági egyesülés gpártjat mindig targa mellett fogja találni. G Párti Müller-Franken szociáldemokrata képviselő a következőket mondotta: A német nemzetiek mindig szembehelyezkedtek e f népszövetségi politikával és a megértés politikájával. Hogyha muss máskép beszélnek, ugy ezt csak azért teszik, mert a f cldmives-.-..zeve tség követeli a kormckuy ba való mielőbbi belépését. Ka Poincaré a közelmúltban Bar le Dúcban azt mondotta, hogy Franciaország mindig t^vol tartotta Németországgal szemben követett politikájától a gyűlöletet és a bosszúállást, ugy ezt hamis- állításnak kell kijelentenem. Franciaország politikáját Németországgal szemben 1925ig a gyűlölet es á bosszúállás diktálta. Ennek bizonyítéka a versaiilssi szerződés is. A locarnoi és thoiry-i politika az klszász-Lotha— ringiáról való végleges lemondást jelenei. A másik oldalon azt jelenti ez a politika, hogy a franciáknak egyszersmindenkorra le keli mondaniok a Rajna felé irányuló történelmi törtetősükről. A szeparatista csőcselék elleni védekezésben matatták m-g a rajnavidekiek - foiytattá a képviselő - mennyire nemet erzesüek. A mos^t megszállott Eajnavidék teljes felszabadítását követeljük s- a szuverenitásaik teljes helyreállítását ezen a területen.Azt kivénjük, hogy a Saarvidéket a legsürgősebben adják vissza s ejtsek el egeszén az itteni népszavazást. A katonai ellenőrzésnek módosult fiakban sem szabad folytatódnia. Amennyiben az általános leszerelést nem viszik keresztül, ugy ez feltétlenül válságra vezet a Nemzetek Szövetségén belül. Elhárítjuk magunktól a háborúban valő bűnösség kérdésének napirendretüzését, mert ez csupán* 1 gátló körülmény volna és hátráltatná a Rajnavidék mielőbbi felszabadítását. /áVÍTl/ ORSZÁGOS LEVÉLTiA §Bel 0 rád, november 24, /Magyar Távirati'- Iroda,/ Szkutarii jelentések szerint az albán fölkelők akcióját kezdetben Határozott siker kisérte, &z ellenük küldött esendőrcsapatokCnemcsak széjje'.vertek, de parancsnokukat is elfogták, A fölkelők £aj? Szitut ormoz mintegy három kilométerre közeledtek, Ekkor Ahmed uej Zu 0 u ieiszóUtasára az Északalbániában rendkivül népszerű Mali 3usati vette kezébe a kor-' mánycsapatok vezetését mire a Bojána folyó mellett, sikerült a felkelőket bekeriteni és szétverni, Az itteni albán ügyvivő nyilatkozata szerint a tjránai kormány ura a helyzetnek és a fölkelést, amely különben is jelentéktelen helyi mozgalom volt, máris lecsendesítették, §Belgrád, november 24. /Magyar Távirati Iroda./ lapjelentések szerint a horvát parasztpárt, igen elégedetlen a tartományi választások kiirásáVal. A pártnak ugyanis az az áljáspontja,, hogy először a községi és járási választásokat kell megtartani és csak azután a kerületieket. A párt kijelenti mindamellett, hogy a kormány terv* ellen akciót nen indít. Az ellenzéki partok is elégedetlenekmert attól tarta.nak, hogy az agitációra nem jut elég ido, másreszt a választások kiírásával szemben alkotmányjogi kifogásodat emelnek.
