Napi Hírek, 1926. november

1926-11-24 [0142]

/G-róf Bethlen István. beszédének 5 .folytatása./ Lényegesen leszállítottuk az örökösödési illetéket is, mert na­gyon méltánytalan, hogy ott ahol a kisbirtokos apáról fiúra örököl egy kis vagyont, olyan ór iású/illetéket fitessen az ingatlan után. Megtört ént B.Z első lépés a forgalmiadé leépítésére is, amennyiben a mindennapi kenyér teljes mértekben mentesül a forgalmiadé alól, ami éppen a szegényebb néposztólyra fog . . < érezhetővé válni. Természetes, hogy ezen az uton tovább kívánunk haladni, : .t . ugy amint azt az államháztartás egyensúlya megengedi. Leszállítjuk a késedelmi kamatokat, amelyek igen magasak voltak. A pénzügyminiszterrel egyetértve, a közs-égekkel és vá­rosokkal való megegyezés alapján felére kivánjuk leszállítani a borfo­gyasztási adót. Nemcsak a nagybirtokosok, de a középbirtokosok szem­pontjából is nagy fontossággal bír az az intézkedés, hogy a mezőgazda­sági célokra használt motorikus olajoknál teljes egészében megszüntet­jük a kincstári haszonrészesedést, mert ez volt az oka a motorikus ola­joknál mutatkozó drágaságnak. Újból szabályozni fogjuk országosan a köz­muhkaváltságot, mert ez az a nagy teher, amely sok vármegyében messze fölülmúlja tálán még az állami adózást is és^ulyns teherként nehezedik az adózó polgárság vállaira. A pénzügyminiszter a törvényjavaslatban felhatalmazást kér arra, hogy bizonyos befolyást és ellenőrzést gyakorolhasson a megyei és köz­ségi háztartásokra is, mert ha a szigorú takarékossági elv figyelembe­vételével rendbe hoztuk az államháztartást, szükséges, hogy ugyanezt a takarékossági elvet a vérmegyei és községi, valamint városi gazdálko­dásnál is érvényESitsük, mert nemcsak az állami adók nehezednek^súlyo­san a polgárság vállaira a vármegyében, de az ezek kiegészítő részét al­kotó vármegyei és községi adok is-r Továbbá folytatni akarjuk azt a beruházási programmot, amelyet a mult évben megkezdettünk, amely külföldi kölcsön segítségével részben pedig állami feleslegekből nagy pénzösszegeket vátt be a magángazdasági életbe. Utaink még ma sincsenek olyan mértékben kiépítve, amint az szük­séges volna. Sok helyütt hiányoznak az iskolák vagy nem elég . • ': • nagyok a tanulók befogadására, avagy nincsenek kellően felszerel­ve. ^A közegészségügy sokhelyütt vagy semmi vagy csak nagyon kevés gon­dozásban részesül, uj^já kell tehát közegészségügyi adminisztrációnkat alakítani, egészségesebb alapokra kell fektetni ^.s meg kell teremteni azokat a nagy áldozatokat igénylő intézményeket, melyeknek segítségé­vel a háború után jelentkező komoly népbetegségek a tuberkulózis és a nemi betegségek ellen küzdeni lehet és kell ennek a magyar fajnak rege­nerációja érdekében. A gazdákat elsősorban a hitelkérdés is érdekli. A pénzügymi­niszter ^egy év óta fáradozott és nem sikertelenül azon, hogy az állam­háztartás egyensúlyának helyreállítása után az ország közhitelét a kül­földön helyreállítsa. Ka már abban a helyzetben vagyunk, hogy a külföl­di töke segítségével hosszúlejáratú hitelekhez juthatunk. Tovább haladva ezen az uton meg kell teremtenünk a iövidlejáratu, egy-két esztendőre terjedő hiteltipust a kisgazdák számára • elsősorban de a közép- és nagybirtokosok javára is, amelynek segítségével a hirtelen előállott s^üksegleteiket fedezhetik .. Z &4» _ Még egy javaslatról számolhatok be, mely már szintén a nemzetgyű­lés előtt fekszik,/áz ingó jelzálog jognak a meghonosítása Magyarorszá­gon. A gazdák egy évtizedes kiváltsága'ez és a kisiparosságé is, hogy ne legyenek kénytelenek terményeiket esetleg egy aratás előtt, vagy közvet­lenül aratás utan piacra vinni, hogy adót fizethessenek vagy mas köte­lezettségüknek eleget tegyenek. Ennek az volt a következménye, hog^ a magyar gazda nem tudta azt a piaci árat megkapni a termeivényéért,amely esetleg később mutatkozott, hanem kénytelen volt elpocsékolni áruját. Az ingójelzálog beiktatása révéb a gazda abba a helyzetbe kerül, hogy a zöld állapotban lévő termését zálogul lekötheti olyan kölcsönnek, amely, nem lesz drága uzsorakölcsön,. amelynek révén szükségletét ideiglenesen fedezheti, hogy később amikor annak ideje eljön, a maga termeivényét piacra bocsáthassa. /Folytatása következik./ ' ' «nn ftfins LEVÉLTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom