Napi Hírek, 1926. november

1926-11-21 [0142]

A háború előtt Németország hatalmas tőkegazdag ország volt, amely szövetségeseinek szükségleteit e terén könnyen el tudta látni, A Háborút Nemetország elvesztette, ott is gazdasági összeomláson Os csődön mentek keresztül s azok a tőkék ma nem állhatnak o.yan bőségben rendelkezésünkre, mint állottak a múltban, Ma a közhitel kielégítése csakis a nagy nyugati nemzetek revén: Anglia és Amerika révén lehetséges. .A feladat tehát sokkal nehezebb .olt a jelenlegi kormány részére, mint bármely kormányra nézve a múltban, amikor arra törekedett, hogy az ország hitelét a külföldön újból megalapozza és a szükséges tőkét a külföldről behozza. Sikerült az angol-szász népekben a bizalmat felénk forditani s ma a magyar hitelszükség, letek'az angol és amerikai piacon fokozott mértékben elégíthető ki. E réven kell a boldogulásunkat és újjáépítésünket keresnünk. A harmadik kérdés a piac kérdése. Itt is nagy változáson ment keresztül az ország termelése. A mezőgazdaság egy ötvenmilliős lakosú monarchia szükségletét fedezte- A monarchiát alapul véve nem voltunk kiviteli ország, me: rt nem volt vámsorompő köztönk és Ausztria -között. Ma megszűnt ez a helyzet s amikor kivisszük búzánkat és hizott ellátónkat, vámsorpmpőkba ütközünk és nem kapjuk meg a világpiaci 2 árat, hanem kevesebbe, kapunk azzal a vámmal, amelyet a szomszéd országok szednek.Az ipari termelés ..terén megfqrditva van a helyzet. Magyarországnak nem volt, vagy csak csekély volt az-* ipari termelése; Ausztriának kolóniája volt, amely nem engedte meg a magyar ipar fejlődését, nehogy konkurre. ciát támasszon az csztrák és cseh iparnak. Ennek az volt a következménye, hog. az iparunk nem fejlődhetett ki, de ma, amikor onállő vámtarifánk van, ennek nemcsak megvan a lehetősége, de erdekünk, hogy a magyar ipar fejlődjék, erősödjék es ellássa az országot azokkal a közszükségleti cikkekkel, amelyekért a külföldnek adózunk. De ennek megvan az ára és konzet venciája. Az ára.az, hegy a fiatal zsendülő ipart, bizonyos védelemben kell részesíteni. Ez áldozat, amelyet, az ország lakosságának és a többi termelési ágnak meg kell hoznia, mert saját érdekünk az, hogy ezer és ezer uj munkáskéz legyen foglalkoztatható olyan iparokban, amelyekért eddig a külföldnek adóztunk. Az,országnak nagy érdeke fűződik jő kereskedelmi szerződések kötéséhez, ahhoz, hogy ki tudjuk vinni gazdasági termeivényeinkot. Az egész nemzetnek nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy a helyes arány alapján oldjuk^meg az * érdekek szempontjából ezt a kérdést és necsak az egyik-termelési ágat favorizáljuk, hanem., az összes erdekeket egyformán honoráljuk. Kecskemét ismerete• hires gyümölcséről és boráról. Ezen a ^homoktalajon, amelyen régen őseink évszázadokon keresztül rozsot rozs után termeltek és gyakran meg a vetőmagot sem kapták vissza, a kecskeméti polgárság szorgalma és élelmessége paradicábmof teremtett gyümölcs és bortermelese révén. Mind akt termelési ágnak megváltoztak piaci viszonyai, különösen a boré. Csonkamagyarórszág ;• megtartotta a régi fíagy-Magyar ország bortermelesének közel 70 százalékát és elvesztette a fogyasztóknak is 7o százalékát, ^nnek következménye az, hogy borunknak csak részben van már a belföldön piaca, a kdlföldi piacokra vagyunk ráutalva. Külföldön is' azt látjuk azonban, hogy lényegesen csökkentek a fogyasztó tömegek, a közép osztály tönkrement és a finombbb fajta borok elhelyezése a nyugati állomokban majdnem lehetetlenné vált. E téren két eszközhöz kell t folyamodnunk. Az agyi£ az, hogy a belföldi piacnak fogyasztását emeljük a borfogyasztási adó csökkentésével, amellyel lényeges ármérséklését és a fogyasztás emelkedését lehet elemi, de gondoskodni kell a magyar bortermelés átszervezéséről is. A külföldön csak olyan borok helyezhetők el, amelyek évrőlévre ugyanolyan minőségűek. Vidékenként álljanak össze a gazdák szövetkezeti termelésre, pinceszövetkezetekbe és a kivitelnek megszervezése és egységesítése végett. A kormány e tekintetben rendelkezésükre áll, es^azért hangsúlyozom ezt a kárdóst,, mert bortermelésünk fenntartásához óriási érdekei fűződnek nemcsak a gazdáknak, de az államnak ^.'is, mertihiszen a kivitel pénzügyi merlegünk javulását jelenti s könnyítést jelent a fizetési eszközökben* A kormány mindent hajlandó elkövetni, hogy a gazdáknak segitsegőre legyen az egységes termelés elősegítése és a ' kivitel és á külföldi piacok megszerzése végett. RSZÁGOSLEVÉLTAK /Folytatása következik/ K.sztXctó