Napi Hírek, 1926. november

1926-11-21 [0142]

Bethlen István grof miniszterelnék a díszközgyűlés után a vá­rosház-térré ment, ahol az összegyűlt, ezrekre uenő közönség ismételten meleg ünnepléssel fogadta. A gyűlést Csősz Jőzsef gazdasági főtanácsos, a helyi egységes párt elnöke nyitotta ueg, utána Zsitvay Tibor mondotta el programbeszédét. Rámutatott arra, hogy Kecskemét mindig független ér­zelmű volt s csak akkor volt kormánypárti, amikor független magyar kor­mány vezette az ország sorsát. Ma, amikor a maroknyi országnak egyetlen értéke az, hogy független, a város polgársága Bethlen István grófot támo­gatja. Ismertette ezután a miniszteruinökhek az ország ujjáépitése terén kifejtett munkásságát s az elért eredményeket, majd a kormány munkaprog­ramjának azokat a^pontjait,^ amelyek a várost közelről érintik. Ilyen a szolnok-bajai at állomositása, a tiszaugi vasúti és közúti i hid épité­se, a dunaföldvári dunai hidnak megépitése, amelyeknek tervei már elkészül­tek s amelynek eredményeként a város egy Keletről-Nyugatra haladé nagyjeurő­pai fővonal kereszteződésébe kerül. Kijelentette, hogy programja haladni Bethlen István grőf után, mert meggyőződése, hogy más utcn nem vár feltá­madás a nemzetre. I • ' Zsitvay Tibornak nagy tetszessél fogadott beszéde után f yrőf Beth­len István miniszterelnök szolalt fel s a következő beszedet mondotta: - Eljöttem önök közé ^ hogy három minőségben szóljak önökhöz. Először mint Kecskemét legifjabb polgára, azután mint.a magyar kormány­nál; : feje és végül, mint az egységes párt v ,zae, -Mint Kecskemét polgára, azt ajánlom önöknek, akik meghallgatták Zsitvay Tibor beszámolóját és programját, hogy újból küldjek fel Zsitvayt • a^nemzetgyülesbe, mert kevés képviselőt hallottam, akik olyan eredmények­ről számolt be polgártársainak javára, mint amilyenekről Zsitvay. Küldjék fel az országgyűlésbe pékár .g Gyulát is, akinek irodalmi munkásságát a falukban is hiszem, hogy ismerik, aki mint a külügyi bizotta&nak elnöke, máris nagy szolgálatokat tett a nemzetnek diplomáciai téren és aki évről­évre a kormány.-megbizásából, de a kormány megbizása nélkül is a külföldre utazik, hogy hirdesse es megismertesse a 'magyar.igazságot a külfölddel, mert ennek a nemzetnek, amely 400 évig a kétfejű sas szárnya alá volt elbujtat­va, egy hiányzik, az, hogy nem ismerik a külföldön. Zsitvay Tibor azt mondotta, hogy a magyar politika fordulópont előtt áll. En most nem fogok nagy politikai kérdésekről beszélni, hanem gazdasági kérdésekről. A latin azt mondja: primum vivere, de f.inde filosopha­ri. Először élni kell, azután lehet filozofálni. Ez nem jelenti azt, hogy a e.emz etnuk nincsenek nagy céljai és nagy ideáljai. Eljön az a korszak iS, amikor eljövök Kecskemétre és filozofálni fogok önökkel, de most beszeljünk a gazdasági helyzetről'. Helyreállítót cuk a magyar pénznek értekét. A magyar pengővaluta megjelenését nemcsak Kecskemét polgársága, hune-m a londoni piac is várja. Helyreállítottuk az államháztartás egyensúlyát cly szilárd alapokon, amelye­ken a győztes államok államháztartás*, alig áll. Most az a feladat, hogy hóna alá .tyuljunk a polgárságnak, hogy gazdasági eecisztenciájában, termelesében, iparában, kereskedelmében megerősödjék és a nemzeti létének olyan Szilárd alapját adja, amelyen minden időkben nyugodtan épül fel a jövőben is az államháztartás egyensúlya. A gazdasági élet szempontjából három nagy kérdés érdekel minden termelési ágat, az adózás kérdese, a közhitel problémája és a gazdasági piac kérdése. A képviselőjelöltek rendesen adőengedményekkel szoktak prog­rambeszédét mondani, in itt,mint miniszterelnök, felelősséggel beszé-le..k, mert felelősségre vonnak azért, ha nem teljesítem, azt amit mondok. Én azt tartom, hogy a dolgozó polgárok teherbírását most már nem szabad túlfeszí­teni. Az államháztartás feleslegeket mutatott és nekünk két ut között volt választásunk: vagy azt kellett volna tenni, hogy ezeket a feleslegeket to­vábbi intézmények kreáláséra és követelések kielégítésére fordítsuk, vagy pedig, hogy az adózó polgárok terhein könriyitsünk. Nem akarjuk azt, hogy az adózó polgárt addig tanítsuk súlyos adókat fieetni, amig megrendül saját gazdasági emiezteuciájában. A pénzügyminiszter már beterjesztette azt a javaslatot, atitílyiiek letárgyalása a: uj országgyűlésnek első feladata lesz. amelyben valamennyi adózó polgár, mégpedig társadalmi es foglalkozási különb­ség nélkül, könnyitésekten részesül az adózás te-réo. A közhitei szempontjából ina más a helyzet, mint a világháború előtt volt. Akkor agy ötven milliós lakosú monarchiának tagjai voltunk és a hitel kidogitése terén rendelkezésünkre állottak azok a tőkék, ame­lyek évszázadokon keresztül a mi segítségünkkel Ausztriában os Csehország­ban halmozódtak fel. Ez az állapot megszűnt, Ausetria feloszlott, szegényeké mint sok más ország; Csehország elszakadt, saját utjain halad, tőkéi nom állnak rendelkezésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom