Napi Hírek, 1926. október

1926-10-21 [0140]

/Zsitvay Tibor beszéde. Folytatása. Ká a sajtó bármit proponál, hifdet, és szavát nem^fögja fel a torvényho-' ' zás, hogy ugy mondjam, nem érti meg az idők szaváig akkor az eredmény csak az, hogy harc van a parlament es a sajtó között s az erósebb, a ha­talmasabb, elnyomja a másikat, Ez egészségtelen, lehetetlen és^nemZötrontó állapot lenne. In­kább azt tartom, hogy a'magyar sajtónak és a magyar parlamentnek paral­lel kell haladnia egymással a nemzet érdekeinek,védelmében^és szolgála­tában, annál inkább, mert hiszen az országgyüKsi tudósitások megjele­nése óta ez a két testület el van jegyezve egymással s amióta az 1848­iki alkotmányreform azt a jogállapotott megválasztotta, mely szerint a követek beszámolni tartoznak küldőiknek, akik viszont utasitást adhatnak, azóta a törvényhatóságoknak a parlam-ntre való óriási befolyását teljesen átvette maga a nagy nyilvánosság, amelynek elsősorban hivatott szócsöve a sajtó. Ez azt is jelenti, hogy.a sajtóra nagy felelősség és feladat J , hárul napjainkban, általában véve a világon,^ de különösen itt Magyarorszá­gon. A sajtónak ezt a feladatát és felelősségét irott szabályok nem kor^ ­látozhatják és körül nem Írhatják, ezt egyedül a hazafias érzés és a tisz­tult erkölcsi felfogás szabhatja meg. Ezen ártéren kuli az oSöznan^ot ... . mégtalálni és ezen a téren kell nékem segítséget kérnem a sajtótól s . kell azt várnom, hogy a sajtó segítségével állitsuk vissza a nemzetgyűlés­nek törvény szerint és a hagyományok szerint megillető t íljes tekintélyét. Amilyen mértékben a nemzetgyűlés tekintélye helyreáll, hiszem, i}| oly mert ékben áll helyre a sajtó szabadságának telj'^s fi n vértezett ^vára., Ez a meggyőződesem és ehhez hozzá kell tennem azt is, hogy manapság na­gyon sokan kritikával illetik a sajtót. Én csak arra akarok rámutatni, hogy nézetem szerint a kritikának sokszor talán nem is a sajtóval szem­ben kellene megnyilvánulnia. A sajté nem tesz egyebet, mint^visszatükrözi a politikai, gazdasági és társadalmi . álét képét. Ha tehát valakinek a sajtó ellen van kifogása, tekintsen élőbb-mélyebbre és koresse a tár­sadalomban, politikában és gazdasági életben azokat'a hibákat, amelyek a sajtóban visszatükröződnek. Ha én erre figyelmeztetek, egyúttal hangsú­lyozom azt is, hogy a legtiszteletreméltóbb az a tükör, amely hiven tük­röztet, de a közélet x nem vurstli - azért használom ezt a szót, mert mi Budapesten ezzel jelezzük legjobban azt, amit ki akarok fejezni - és a torzitó tükör nem tealó a magyar közéletbe. Vannak, akik azt mondják, hogy sajtóreformra van szükség. Lehet. Abban is van igazság, hogy a tükröt össze kell törni • ha torzit s a fen­ségesből fonákot csinál.'De ha csak élesebb világításba helyezi a való­ság képét, hogy lássanak azok is, akik nem tudnak látni a félhomályban, akkor- ezt a tükröt nem összetörni, hanem illő r^Mpaba helyezve a fényesebb­sugaraknak kell kitenni. A sajtójog reformja nem tartozik reánk, ^de talán ennél sürgősebb és fontosabb az eljárás gyorsítása. Ez az a kérdés, amit elsősorban kell megoldani, mert a legjobb- sajtójog, sem ér se .mit a hoss­szas eljárás mellett. Ám törje Össze a torzitó tükröt az igazságos biro^ keze, de azonnal, anélkül, hogy bizonytalanságban és füg-gőséghen tartana a feladata magaslatán álló sajtót. En^ebben találom a lényeget. Elmentem addig a határig, ameddig ugy éreztem, -u 0 y axxásomDan­el szabad mennem. Én mindig a sajtó mellett fogon alljjai, na magasztos hivatását méltón teljesiti, s hizalommaí szómiton kilátásba helyezett nagyértékü támogatásukra a nemzetgyűlés tekintélyének védelmében. Mele­gen köszönöm szíves üdvözlésüket, - - - _t^.«e l PVÉLT^W

Next

/
Oldalképek
Tartalom