Napi Hírek, 1926. október

1926-10-18 [0140]

/grof Klebersborg b éMé^é i"> folytatás/ - Ismételten mondotta azt is, hogy Magyarország egy)háboruban mindent veszithot é,- jóformán sommit sem nyerhet. Világosan látta, nögy nekünk iskolák és kórházak, ' vasutak- és vizmüvek, gyárak ós pénzintézetek kollcnfck, amelyeknek létesítéséhez elmaradott helyzetünkben békés időkre van szük­ségünk. De jól ismerte a monarchia kartmai szervezetének belső gyengéjét, a katonai vezető körök középszerűségét is. S mindég felismerésekon felül sajátos intuíciójával érezte a háború katasztrofális kimenetelének való­színűségét. Innen volt az, hogy a nála szokott határozottsággal ellenezte azt . A külügyminisztérium és a katonai körök oly ultimátumot akartak in­tézni Szerbiabhoz, ítmdyet az becsülettel nem gogadhat#*el. Tisza leonyhi^ tette,a végzetes axÉxjsgBXk jegyzéknek éles szövegét és fel volt háborodva, | amikcf Giesl követünk BÉlgrádot sietve elhagyta. A monarchia akkori szer­vezete mellett a magyar miniszterelnök egymagában, szemben a közös és osztrálk-kormánnyal és Q katonái körökkel, a háború kitörését iel nom tar­tó.zjhntth. Lemondása révén 5 egyénileg 'mentesülhetett volná a hadizfenettel egybekötött miniseteri felelősség alől. Nom tartozott azonban a politiká­nak azon hiu önzői közé, akik csak saját népszerűségüket és dicsőségüket tekintik, ő a helyén mari.it azért, mert acélos lelke érezte, hogy rajta kivül senki sincs„ aki a háborús időben oly erővel és nyomatékkal tudta volna képviselni a magyar nemzetet, mint épen ő. Mester volt abban is, hogy elszánt és bizakodó hangulatot tudjoh tartani a világháborúnak leg­kritikusabb szakaszaiban is, és csodálatos erővel és szívóssággal kép— • viselte ősmagyar érdekeket' hadvezetőséggel és i ngodozdű (»g3±3mGÉKkte aaca; külpolitikánnkkkal szemben. A lisza István férfias egyénisége csodáhlitos képviselője volt a lövészárokban emberfeletti eroveMüzdő és vérző magyar nemzetének. 4. ip^t ' - Ilyen ember drámai időkben nem távozhatott a hatalomról aknái­kul, hogy pótolhatalan ürtjrí ne hagyott volna rm.ga után. Q crsa Bismarcké­val megkapóan hasonlatos. A fiatal uralkodók csak ritkán'képesnek elvisel— . ni a nagyarányú, tapasztalt államférfiak tekintélyét, akik felelősségük és erőjük tudatában a maguk utján akarnak járni és nem adják oda magukat arra a^szerepre, hogy kilesvén az uralkodó véleményét, mint a maguk szik­laszilárd meggyőződését oftják azután azt vissza. Tisza tisztán lattá hogy egy oly országban,«ahol a népmüvelés még primitiv éllapotben van es nagy tömegek értelmetlenségével-akii kell számolni, az általános •iZöiyazati jog hatása katasztrofális. Tudta, hogyjilyen körlMmények között a^széleskörű szavazatijóg nem a demokrácia, hanem a demagógia céljait szol­gál ja-r Ellenezte tehát az általános "SEL, szavazati jog, jelszavának beledc- • basát a közvolaménybe akkor, amikor CL nemzet CL tulizgatottság állapotában volt. Örök emáéke marad a magpr politikai elvhüsegnek, hogyE választójog­ban vallott meggyőződéséért nemcsak Tisza ment az ellenzékbe, hanem egy nagy többségi part követte őt oda. Tiszának egyik legvonzóbb jellemvonósa a baráti hűség, melyet az ő barátai is hasonló hűséggel viszonoztak. Itt ' van a lélektani mc^g^orá^zata annak a csodálatos látványnak, hogy lisjza egy nagy párt élén ellenzéki pozícióban szomorúan, de türelemmel tudt^,néz­ni ellenfelei tehetetlen vergődését Q kormányon. /Folytatása következik -/ t

Next

/
Oldalképek
Tartalom