Napi Hírek, 1926. szeptember
1926-09-27 [0138]
/A LingauervHuszár beszámoló második folytatása, Lingauer kőszegi beszédének folytatása./ Épen ezért, bár nem ért egyet a kormány minden cselekedetével, mégis támogatja a kormányt, /Helyeslés./ E lépés nem ellenkezett a legitimista gondolattal, hiszen csak a minap mondotta Apponyi Albert gróf» a legitimista gondolat .legnagyobb tekintélyű képviselője is, hogy aki legitimista, annak nem kell feltétlenül ellenzékinek lenni. ** - A keresztény gazdasági pártból személyi differenciák miatt vált ki, azonban pártonkívüli helyzetében is követi e párt^politikáját. A kormánypártba azért nem lép be, mert a legitimizmus kérdésében nem látja-tisztázottnak a kormány felfogását, A Bethlen-kormány eredményei mindenben igazolták felfogásának'helyességét, erre mutat a régi ellenzéki Vasvármegye megváltozott felfogása is, amely mind nagyobb megértéssel nézi a kormány munkáját, s legutóbb Szombathely diszpolgáravá választotta Bethlen István miniszterelnököt, valamint Vass minisztert, Lingauer Albin beszédét nagy tetszéssel fogadta', a kezönség, s utána Vass Józoef népjóléti miniszter szólalt fel, akit percekig tartó lelkesedéssel ünnepeltek, - Ha valamely beszámoló beszédnél a kormány egyik tagja is megjelenik - mondotta -, akkor tőle ás beszámolófélét vár a közönség. De mivel arról, hogy mit cselekedett a kormány, voltaképen már Lingauer leszámolt, o a jövőre szóló beszámolót akarja elmondani, * — A kormány a maga erejét a nemzetből veszi. A politika a társadalom vezetésének művészete, amelybe bele kell folynia az egész nemzetnek. Semmiféle kormányra nem lehet tehát közömbös, uo^ milyen talajba mélyednek gyökerei, mert a kormány nem önmagáért, hanem a nemzetért van, Nem lehet közömbös a kormány •előttj hogy milyen ekékkel szántják a nemzet politikai fundamentumát, A világháború tapasztalatai után úgyszólván minden nemzetben fellángolt a nemzeti gondolat, nemzeti államok alakultak, s a lelkekben az a meggyőződés lett úrrá, hogy minden nemzetnek goga van élni, mégpedig annyi joga van az élethez, amilyen ragaszkodással átöleli nemzeti államiságét, A nemzeti gondolat az, amit minden nem-, zet felirt a zászlójára. Minden nemzet testvérének tartja azt, aki ezt a zászlót, a nemzeti gondolat ügyét igyekszik támogatni^ s viszont mindenkit ellenségének tart, aki aztgyöngiti. Az. összeomlás után nagy erével lángolt fel nálunk is a nemzeti gondolat, de soha olyan megcsúfolást nem szenvedett, mint a forradalomban és a kommunizmusban, - Polgárok vagyunk valamennyien ebben az országban, testvérei vagyunk egymásnak valamennyien, senki sem ellenségünk, aki testvérünk akar lenni a munkában, a nemzeti gondolat jegyében, de mindenki ellenségünk, aki a nemzet tradicióit, a magyar jelen rendiét K s a magyar államiság biztonságát akarja felfordítani.,/Nagy taps és éljenzés./ Nem közömbös tehát, miien ekékkel szántják a társadalomiélkét. Olyan ekéket, melyek a nemzet gyökereit,életfonalait akarják eltépni, nem tűrünk, /Taps és éljenzés,/ Ne hallgassatok tehát azokra, akik radikális, s a felfurgatásra alkalmat adó szabadságot és érvényesülést követelnek, mert nincsen szabadság a nemzet élete ellen, nincs -n joga fellépni senkinek a nemzet jövője ellem. Nem mondom, hogy azok, akik ilyen r jelszavakat hangoztatnak, puss ti tani akarnak, ők Ijnaguk módja szerint talán jót akarnak, de a nemzet már tudja, hogy ezel^az ekék, idegen ekék, nem a magyar búza ala szántják a talajt, hanem idegen, mérges növényt termelnek, /Taps es helyeslés,./ S ezért hirdetem Kőszeg városából, hogy távozzanak mindazok a nemzet egységét megbontani akaró politikai irányok, amelyek idegen ekékkel szántanak. De az ország népe is vigyázzon, mert ha a kormány felelős, akkor maga a nemzet, a választók is felelősek, s nem szabad engednie , hogy idegen ekék szánt/sák a magyar gondolkodás talaját, /Folytatása következik./
