Napi Hírek, 1926. szeptember
1926-09-27 [0138]
§Debrecen, szeptember Zéi Vasárnap délután tartotta az ' CMKE hajdumegyei körzete évi rendes közgyűlését a Kereskedelmi Csarnok disz termében. Létay Lajos vezérigazgató elnöki megnyitója és . Békés Kálmán titkári jelentése után -'-agyar Bertalan az OMKE országos alelnöke tartott előadást, amelyben többek között a következőket mondotta: \z OMKE törekvése - arra irányul, hoa.v utat és módot keressen arra, miként lehet a gazdasági krizist veszteség nélkül levezetni. A Trianon által előidézett szerencsétlen helyzet ezt a munkát tette tevékenységünk főprogramjává. kz a munka két főrészre osztható, nevezeteset, a belső piac megerősítésére ós külföldi piacok megteremtésére. Meg, kell állapitanunk ; ' hegy két év alatt a közgazdasági élet szempontjából nagy eredmények következtek be. Közhitelünk megerősödése, a bizalom visszatérése, külföldi hitelek beözönlése, a kamat/láb leszállítássá, mindezek olvan eredmények,^ amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmaradni. Nem <padhatunk el szó nélkül amellett, hogy sikerült az országnak mintegy 44Q millió aranykoronát immár a magángazdaság rendelkezésére bocsátani kaxx hosszúlejáratú külföldi kölcsönök formájában. A gazdasági élet terén azonban olyan nagy eltolódás történt, hogy a kistánt állapotot csak hossza munkával lehet elérni. Az ország kisebb lett és az a nagy erő, amelyet a magyar kereskeeelém képvisel a szük kis országban, nem találhatja meg a maga lehetőségeit. Ezért kell külföldi kapcsolatok al. pján keresni.a meg- M oldást; A kereskedelmi szerződések megkötése még nem jelent teljes megoldást. Hekünk további piacok, fogyasztási területek szerzésére kell törekednünk. Ez volt az oka annak, hegy a mohácsi kongresszuson szóvá tettük,^ hogy keresni kell déli szomszédainkkal a szorosabb nexust, amely le- . hetove teszi, hogy ujabb és ujabb fogyasztási területekhez jussunk. E felszólamlásomnak nagy visszhangja volt az országban és itt a debreceni közgyűlésen e gondolat progagélasát folytatni kivánom, mert a magyar kereskedelem és ipar exiztencialis érdekének látom, hegy lehetővé váljék részére, hogy a maga üzleti tevékenységét' erre a területre is átvihesse. ^Gondolok itt elsósorbar a jugoszláv orientácl ra. Sajnálattal kell meg- * állapítanom, hogy a .mai napig még jugoszláv kollégáim, a jugoszláv kereskedők részéről nem talált vissz/hangra felszólaláscm, épen azért most erről a helyről szólitom fel szomszédainkat, barátainkat, akikhez évtizedes összeköttetések fűznek, nyilatkozzanak ők is és azt a baráti jobbot, amelyet feléjük nyújtunk, fogadják szeretettel . Ez nemcsak a magyar, hanem a jugoszláv kereskedőknek is érdeke, mert az ut az ő számukra is Magyarországon ..eresztujvezet és Magyarország kultúrája, Magyarország kereskedőinek tevékenysége <§"s fokozott tudása feltétlenül csak javara szolgálhat a jugoszláv kereskedőknek. Hiszem és remelem, hogy ezek a szavak visszhangra fognak találni és a jugoszláv kereskedők megadják azt a választ, amely, t várunk és remélem, hogy ezzel a gondolattal és ezen az uton, amelyre ráléptünk, olyan megoldást találunk majd, amely az országban a jobb megélhetést és a magyar kereskedelem exiztenciáját biztosítja. 0 K i . .. A uagy tetszéssel fogadott beszéd után Füredi i^ajos, a nyíregyházai körzet üdvözletét és szeretetét tolmácsolta Sándor Pál iránt, aki hosszú idon keresztül olyan kiválóan ős eléagé meg nem becsülhető módon képviselte a magyar kereskedelem «jrá érdekeit. u-^ 0 r, a J?A 1] Z ánYÍ íM 1 "*** 1 rámutatott arra, hogy ez a szeretet a legméltóaTervbeveft ^^fe^l/^fi 5* ^gfeleló*támogatással lehetővt\eszi& ?v,ífí SI , OMkE-haz felépítését, amely Sándor ?• 1 nevét fogja viselni Ehhez kér erkölcsi és anyagi támogatást./Folytatása következik/ V1Selni '
