Napi Hírek, 1926. augusztus
1926-08-31 [0136]
§ G e n f , augusztus 51, /Magyar Távirati Iroda./ Az Interparlamentáris Unió ebben az évben konferenciát nem tartott; helyette interparlamentáris ^hetet rendeztek, amelyen a magyar delegátusok Berzeviczy Albert és lukács György, továbbá Radisics Elemér élénk és hatásos tevékenységet fejtettekki, Az Unió a mostani alkalomnál jutott annak a kérdésnek megvizsgálásra', mi okozza a parlamentarizmus ^világszerte észlelhető krízisét, v/irth német kancellár ebben az európai államok általános betegségének tünetét látja, A gyógyulást tehát az egész organizmus egészségének helyreállításában kell keresni. •• / Burton amerikai szenátor viszont a gyakorlati és az etikai oldalát világította meg a helyzetnek, A mai szövevényes államéletben - mondotta r számos kérdés ^elintézése gyors intézkedést követel, e.miu megtehet a király vagy a^köztársasági elnök, de nem képes megtenni a parlament, nehézkes szervezeténél fogva. Súlyos hibának tekinti, ho^y e^yes képviselők mindinkább . * „ kerületi érdekek képviselőivé válnak. Az Unió szakbizottsága a. krizis okainak megvizsgálására elhatározta, hogy nemzetközi jogászokból, pártatlan tudósokból álló szakbizottságot kér fel, Berzeviczy Albert felszólalásában az Uniőt jelölte meg alkalmas szervbek a probléma megvizsgálására. Az etnikai bizottságban a kisebbségi kérdést tárgyalták. A» konferencián hozott határozatok, epugy, mint a népszövetségi ligák határozatai csak elmeiéui értékűek mindaddig, amig azokat a^kormányok magukévá nem teszik, illetve ennek megvalósítását nem ajánlják. Lukács György felszólalásában rámutatott arra, hogy a kisebbségi kérdést a politikai világ nagy közvéleménye, elismerte. A bizottság elé egyes nemzeti csoportok részéről különböző javaslatok érkeztek. Quidde /Németország/ . • 1. ; .. v ± ,.s I ; -• • • Steri /Svájc/és Mateju/Románia/ felszólalása után Lukács György előterjesztette a magyar javaslatot. A legnagyobb sérelmet abban latja, hogy a kisebbség -knek ma nem adják meg a jogot ahhoz, hogy panaszaikat illetékes főrum elé terjeszthessék, nincs kontradiktórius^ eljárás, ahol a vádló nyiltan szembenállhatna a * vádlottal. A magyar javaslat elvben elfogadja a kisebbségi védelemnek mai rendszerét, de annak fejlesztését óhajtja.^ A magy-r javaslat szerint a kisebbségek^védóje továbbra is a népszövetség tanácsa és az állandó nemzetközi birésgg maradna, ellenben a feleknek jogukban állana tetszésük szerint akár az egyikhez, akár a rná- ikhoz fordulni. Lukács György egyben bejelentette a magyar kormány ké zségét arra, hogy amenn iben mas állam hasonló készséget mutat, megválósitfra a paritásos bizottságokat. Nagy megértést mutatott a kérdés iránt Riley Andor képviselő, az ellenzéket Markovich jugoszláv kiküldött képviselte. A bizo..lsag Markovics" éryelés»ével szemben ugy döntött, hogy a javaslatot kiuyomutja, ...e^vizsgalasara albizottságot alakit, amely a végleges véleményt a kővetkező konferencia elé terjeszti. A lefegyverzés.! bizottságban Berzeviczy Albert szólalt, fél. Rámutatott arra a nagy méltánytalanságra, amely a lefegyve-zéssel kapcso latban a legyőzött nemzeteket érte, Mindenek előtt f :r lhivta a figyelmet "» arra, hoigy a* 7 lef e^yverzés ter n feltétlenül zsákutcába jutunk, ha továbbra is az eddigi utat követjük. Nem vonja kétségb' , nogy bizonyos jóindulat mindenütt megnyilvánul, de'mivel egyes államok a lefegyverezés előfeltételéül szolgáló felteteleket nem látják megvalósítóttaknák, nenj!;sakkentik a fegyverkezést, sót növelik hadseregüknek a békebeli létszámot meghaladó nagyságát. Természetes., hogy azok az uj államok, amelyek a békeszerződéseknek köszönhetik létüket, amelyek akaratukat, ma nemcsak a győzőkkel szemben érvényesíthetik, de más ál..amokkal szemb-n is,fenn kibánják tartani a mai rendszert. /Polytatá I
