Napi Hírek, 1926. augusztus
1926-08-30 [0136]
Kitörő taps, hosszantartó zsivió, * . hoch ós éljen kiáltások követték a miniszter szavait.:s a nagyszámú közönség perceken étj . f . Vass miniszter ezután magyar nyelven szólott a_választókhoz, és a mohácsi emléknap jelentőségét méltatta. ? tyM^tq, ~ Lélekben ott vagyunk - mondotta - a mohácsi sikon es magunkbaszálló kegyelottel emlékezünk meg őseinkről.-Ezután visszapillantást vetv o Mohács-törtenetére és előzményeire, megállap it»$a, hogyha török nem Magyarországot akarta eltiporni, mert hajtóereje az a vallási gondolat volt, amely világhóditásra ösztönözte. Magyarországtól csak átvonulást kért' s kincsokot ígért őseinknek,\ ; ha szabadon átengedik •• r Magyarországon. De a magyar nemzet vozetői megértették, hogy a törököket hódításra hajtó vallási gondolat, a katolikus Magyarországot is .eL~ nön*i bar az a Nyugat ellen irányul. Ha őseink. akkor csak a haszon politikáját folytatták volna, akkor meggazdagodott volna az ország,azonsa Lajos király, és az ő nemzedéké drágábbnak tartották a katolikus Magyarországot, mint tulajdon életüket, A magyar nemzet a világtörténelem legnagyobb véráldozatat hozta meg Mohácsnál, amikor az aránytalan küzdelmet felvette. Ez Mohács igazi értelme, A mohácsi sikon azonban csak^ a döntő osata volt, azt megelőzőleg bátran hullatták vérüket a dunai vegek védelmében a magyar naszádosok és nemzetiségi testvér.±% Ezekre a Harcokra Tomori érsek vagyonokat áldozott, majd azon fáradozott, hogy a királyt, a főpapokat és a főurakat felhívja a fegyverkezésre, A magyar urak azonban ogyonetlonkedtek, gyűlölködtek, nem értették meg, hogy^az egész nemzetről van szó, s Nyugat-Európához sem fordulhattak segítségért, mert ott ugyanilyen állapotok voltak. A dunai végokot őrző titeli csa^kások es naszádosok elvéreztek s a török átjöhetett a Dunán, hogy Mohácsnál döntő csapᣠmérjen az országra. Mohács az egyenetlenség, az ósszetü- • zés és • könnyelműség csatája volt. •.. Egyetértéssel, összefogással' es lelkiismorotcs felkészüléssel elkerülhettük volna a katasztrófát. Nom tart attól, hogy a világháború veszteségeit nem tudnók kiheverni s ogy pillanatig sem hiszi, hogy Trianont örökké fenn lehet tartani. &zt még a szerződés diktáló! sem hiszik. Isten gondolataival szemben nom lohot emberi határokat húzni. Mohács története arra tanít, hogy összetartás, egyetértés, hazaszeretet és^a^valláshoz való ragaszkodás nélkül semmit sem érhetünk el. Az egyetéifcés és összefogás legfőbb alakja a szeretet s e szeretetből senkit sem szabad ; i kihagynunk, aki dolgozik a hazáért, tartozzék az bármelyik nemzetiséghez és bármilyen f elokezothoz. f st*^t$tUJ^ Záró szavaiban ismét németre fordította a szót a miniszter, rámutatott a katolicizmust érő támadásokra s egymás szeretetére buzdította a katolikusságot.. , Lang János és Mihalovits főjegyző zóro szavaival ert veget a beszar moló gyülé s > amelynek közönsége• még hosszasan ünnepelte a minisztert, valamint a megjelont képviselőket, A minisztor-v . az esti órákban hagyta el Katymárt, ahonnét autón ^alocsára utazott./MTI/
