Napi Hírek, 1926. augusztus

1926-08-29 [0136]

Az ünnepélyt József Ferenc kir.herceg, az egyesület védnöke nyitotta meg ünnepi "beszédével. .j^jy - Az elmúlt évszázaaoknak hatalmas em.

1 ékei - medotta többek között- elemi erővel törnek fel mindannyiunkban a mai napon. Ez a mai megemlékezés kell, hogy felrázza a nemzetnek egyéniségét, énjéét, lelkét, kell, hogy a nemzeten végig menjera,mint egy erős villamsáram a i.ultnak tragédiája és minden tanulsága w

. Emlékezésünk lát— | határa viharfelhőkkel van tele, egyenetlenség, széthúzás vonul rajta' végig, s fájdalommal emlékeztetnek bennmket a megtörtént tragédiára. • A szenvedések négyszáz éves átkát magunk kell, hogy .megtörjük s a lelkekben meg kell keresnünk az egységes és uj irányt .Évszázadáig egész.séges és rejtett erői vannak a magyar lélekben s a fejlődésnek természetes és egészséges irányát keresik.S hanem tudnánk felébredni, érintse meg mindannyiunk lelkét a mégdicsőült magyar király és erre a varázsütésre fel fog ébredni a nemzetnek erős öntudata, amelyet már Árpáddal hozott magával, s amely megszerezte ezt a.földet . A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Pékár Gyula mondott ünnepi beszédet. - E hely gyászfátyolos múzsája - mondotta - ma felkel s keze intésére Hadak útjaként támad 1 e| az itt porkJÍ}dó sereg s talpon újra a nemzet páncélos szine-virága. Ám a nagy csata,amelyet a nemzeti visszavonás már Mohács eílőtt elveszített, hamar eldől. Fut, menekül az ifjú II.Lajos király, lova márfel is kapaszkodik a túlsó mentopártpn, de visszasüpped és maga alá teheti a szent királyok felkent utódját. Kicsi patak^ szimbolikus mocsár, a magyar bűnök, a magyar visszavc- ' nás, az önző, torzsalkodó magyar pártoskodás fertője vagy te igazában. Gyászos Cse"pe-patak a te király és országot vesztő ingoványoá maiadkor örök szimbóluma a mi nemzeti bűneink veszedelmének. Adja & magyarok istene,^hogy második Mohácsunk e mostani trianoni Csele-ingoványából az ország sebesült.paripája biztosabban szökkenhessen a konszolidáció mentorértjára s a mai közéleti ingovány fenekedő mocsárdémonai ne ránthassák hanyatt vissza abba az iszaptemetőbe,amelybe a nemzet négyszáz évvel ezelőtt II.Lajossal odaveszett. Pékár Gyula után Huszrev bej török ' . . követ török nyelven cor*aott beszédet, amelyet Dzsevad Oszmán sajtóattasé tolmácsolt s mely / igy szól: - Testvéreim! Midőn szólásra nyilik ajkam a mai szent emlékezeti napon , itt, a valaha véres csatamezőn, -mely fölött hősi halált halt Őseink szelleme lebeg, a faji együttérzés sugallatának engedek,amikor valamely konvencionális megszólitás helyett e bensőséges szóval kezdem beszédemet: - Testvéreim! Az a tény, hogy én e nagy nemzeti ünnepélyre meghívást kaptam és mint a török köztársaság magyarországi követe politikai hátsógondol-atoktól menten itt megjelentem, a két baráti nemzet történelme és nagy halottai előtt, erkölcsi kienegsztelődést jelent és bárki, bárhogyan is vélekedik erről, legyenek meggyőződve, hogy e nemes, lélekemelő kezdeményezés aranybetűkkel lesz megörökítve ugy a magyar, mint a török nép történelmében. ~ Há tárgyilagos elfogulatlansággal lapozzuk át a négyszáz évvel ezelőtti kor történetét, észre kell vennünk, hogy mig az európai népek között véres vallásháború dul. addig az Európában előrenyomuló törököké* cselekedeteikben senmiféle vallásellenes velleitás nem vezette. Ahol a török lábét megvetette, mindenütt a legmesszebbmenő vallási türelmességről tett tanúbizonyságot. Ami pedig a törökök Magyarországon vuló tartózkodását illeti, annak egész ideje alatt tiszteletben tartották a magyar nyelvet és suaint Takáts, de más történetire is egyik müvében megemlíti, a budai.pasa a lakossággal állandóan magyar nyelven levelezett. /FoV tatása következik/ OSLEVÉLTW*