Napi Hírek, 1926. augusztus

1926-08-29 [0136]

§Az alábbiakban a t. szerkesztőségek rendelkzeésére bocsátjuk gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek a mai mohácsi ünnepségen elmondott beszédét. * beszédet az ünnepségről szóló tudqsitás keretébe kérjük ' luiJür ' beilleszteni. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminszter beszéde a következő: Nem ünnepelni jöttünk, h^nem a kegyelet adójút leróni sok ezer vitéz magyar ember emléke iránt, kik négyszáz evvel ezelőtt a becsület után a legnagyobb földi jót, az életet áldozták a hazáért. Fájdalmas ez a megemlékezés nemcsak a csata.gyaszos kimeneteléért, hanem azért is, mert a Mohácsot megelőző évtizedek hazánk történetének legszomorúbb korszakát alkotáák. Ebben az időben ütöttek ki legjobban faji hibáink, melyek mindég lappangnak soraink között, s melyek egyedül nyújtják magyarázatát annak, miként fordulhat időnként sorsunk oly rosszra azoknak a tündöklő nemzeti erényeknek ellenére is, melyeket még ellenfeleink sem vitathatnak el tőlünk. De mentől fájualmasabb a foglalkozás e kor történetével, annál nagyobb nemzetnevelő hatása. Hiszen nemzeti hibáink feltárása és megismerése tanithat meg bennünket egyedül azok elkerülésére. A katasztrofális csatavesztések kisebbik részének oka a hadvezér katonai hibája. A vesztett csaták íegtöbb •- •• esetben logikus következményei a megelxőzé' idők elhibázott bel-és külpolitikájának. Es ha áll ez altételem, akkor ennek az egész magyar történelem folyamán a legjellemzőbb példája a mohácsi vész. Hz a gyásznap csak utolsó jelénfeée egy nagy tragédiának, mely Mátyás király halálával kezdődik. Ezért engedjék meg nekem, hogy a nagy összefüggések vonalát ez időtől húzhassam meg. Hunyadi Mátyást a trónon követő két Jagelló királyunkkal szemben három török szultán állott; II.Bajazet, I.Szelim és li.Szülejmán. Bajazet uralkodásának végét belviszályok bénították. Szelim külpolitikájának keleti orjentáciét adott. Perzsia, meg a sziriai és egyiptomi mamelukok ellen háborúskodott. Fiában, II.Szülejmanban azonban legteljesebb mértékben nyertek kifejezést az izlám világhatalmi törekvései. Midőn 1520-ban tettvágytól duzzadva, hódité kedvtől hebitve trónralép, pcgával szei ben egy gyermekkirály tehetetlen uralkodása alatt, pártviszály okban elmerült,Magyar országot talált. Expanzív politikájának kérlelhetetlen logikájából folyt, hogy először a vele északnyugaton határos hatalmat :Magyarországot kellett megtámadnia s már a trónraléptét követő 1521-ik esztenaőben elfoglalja azt a három végvárunkat,mely•az ország meghódításában útjában álleJEtott :Belgredot,Zimonyt és Sabácot.^ Belgrád Magyarország kapuja volt.Hivatott védője Hédervári Ferenc nándorfehérvári bán egyszerűen otthagyta. Moré Mihály, a várkapitány, átment az elluséghez. Csak Oláh Balázs alkupitányjkisérelt meg rövid ellenállást, miközben a két külön felmető sereggel bifo Báthory István nádor es Szápolyai János erdélyi vajda tétlenül maradtak,mert annyira gyűlölték egymást, hogy nem akartak együtt harcolni.Nándorfehérvár felmentesének elmaradásában, csirában már benn van Magyarország egész későbbi tragédiája. m

, Ferényi Péter 1519.-i halála után az udvari párt Báthory istán temesi ispánt emlte a nádori székbe, akit a nemzeti katasztrófa felidézése és kimélyitése körül iszonyatos történelmi felelősség terhel. A hatalom birtokában és a felelősségben osztozkodtak vele Szálkai Luszlc kancellár, Sárkány Ambrus ojsazágbiró,- valóságos triumvirátus- továbbá Thurzó -^lek pénztfiJÖtó és Szerencsés Imre pénzember;mindnyájan önző, nagyravágyó emberek, akikben hiányoztak ^.zok az erkölcsi és szellemi tulajdonságok, melyek veszteljes időkben egy nagy állam kormányzásához szükségesek. /Folytatása következik/