Napi Hírek, 1926. július

1926-07-10 [0134]

képviselőházban.folytatás,/ v - Azt vagyok bátor kérdezni, jogegyenloseg-e az, nogy olyan községek, amelyekben régéta kifogástalanul működő iskoláink vannak es amelyekben esetlen más anyanyelvű lélek sincs, mint magyar, a lakosság óriási megterheltetésével állami iskola állittassék fel. Jogegyenlőségbe az hogy szorgalmas kis telepeseink tiz-husz holdja kisajátittassék kethárom hold kivételével a valódi érték egy-két százalékáért, hogy ugyanakkor máshol, anélkül, hogy a magyar igenyjogosultak törvényben biztosított kielégítése megtörtént volna

# messze vidékről telepítsenek, román telepesekot, tehát ugyanazon halálos bűn elkövetésében járjon elől az állam, amely miatt még unokáikban is bünhödniök kell a mi t-lépeseinknek*? S hogy ezek az uj telepesek tizenhat holdat kapjanak telepenkint? - A mi célunk nem a kiváltság, hanem a ma meg nem levő teljes jogegyenlőség kivivésa, hogy ne legyenek 'elsö\ másod- és harmadrendű állampolgárok, hanem mindenki csak első es csak első állampolgár legyen. Ez az állapot pedig egyebeken kivül csak akkor fog bekövot' kezni. ha az egyes pártok es kormányok a kisebbségeket nem tekintik többe játéknak, amelyek^á pillanatnyi szükségletek szerint hol Ígéretekkel kecsegtetnek, hol pedigla kisebbségek magatartása nem felel meg a pillanatnyi^ taktikai céloknak, akkor azokat irredentáknak nevezzék. Vagypedig, amint legutóbb egy neves ellenzéki vezér tette, a cigányokkal hely zzék őket egy sorba. !W - A nemzeti part mindig azt hangoztatta, hogy ok a gyulafehérvári határozatok alapján állanak, tehát többet adnának nekünk, mint a kormány. De ennek .. - nem szolgáltatták bizonyságát. A liberális párt sem utasitotta volna vissza a kisebbségek részéről a választások alkuimával azt a támogatást melyet a kisebbségektől remélt abban az esetben, ha megígéri, hogy változtat eddigi politikáján. Most-mé^is elsősorban ók támadnak bennünket. Szidtak bennünket, amidőn passzivitásban voltunk, szidtak, amidon önállóan küzdöttünk és szidnak, amikor választási magállapodásban vagyunk <egy párttal, mert hiszen egyszerre ugyebár n^m lephetünk több párttal megállapodásra, A legjobban pedig talán akkor szidtak volna bennünket, ha a velünk azonos érdekekkel biró többi kisebbseggel leptünk volna egyezmércpe. - valóban azt kérdem, mit szabad nekünk tenni, mert mar végig soroltam mindenféle lehetőséget és habár nem akartunk soha.egyetlenegy pártnak sem ellenségei lenni, mégis mindig a vádlottak padjára ültetnek bennünkau Nem feladatunk a kormányok megbukta ása, mert kormányra jutni . nem fogunk.Nem lehet] és nem is akarunk kisérői lenni egyetlenegy pártnak sem, sem felőrlődni nem akarunk más pártok egymásközötti harcában. Jog- ]ü

M gal várjuk, hogy vé^re az állam belső konszolidációjának érdekében emeltessék ki a kisebbségi kérdés a pártharcok-játékából ós soroztassek azok közé a kérdések közé^ amelyek £pé]aláuj^^ alkotmánytérvények, a pártok küzdelmein felül szoktak aktlanT. Az állampolitika állandó, nempedig napról-na :ra változó tényezői közé tartozik a kisebbségi kérdés is. • - Ha ez valóban megtörténik, valóban otthon fogja magát érezni az ország minden egyes polgára, bármilyen nyelven beszél is.Amidőn először lépünk tekintélyesebb számban e parlamentbe, azzal válaszolunk .a bennünket ért vádakra, hogy békésen.testvéri szeretettel kell továbbra is együttélnünk román polgártársainkkal. Ha a jelenleg kormányzópárt és annak vezérei már évek! el ezelőtt kinyilvánították erre irányuló hajlat dóságukat, mi sem kívánunk mindenáron ellenzékieskedni, sem pedig mindig étminden kormányt támogatni nem fogunk. - '. A/nagyar part elnöke beszédét az együttmunkálkodasra való készség hangoztatásával fejezte be,/MTI./