Napi Hírek, 1926. április/2

1926-04-16 [0129]

§ A k agyar Távirati Iroda jelenti: Ec.yes napilapok az 1926.évi 53,100.számú pénzügyminiszteri rendeletnek megjelenését avval a célzatos beállítással ismertették, hogy a rendelet & M.Kir.Ado'ügyi Útmutató 40B Ellen­őrző Hivatal fennállásának meghosszabbítását jelenti. Ezzel kapcsolatban is illetékes helyről kijelentik, hogy az idézett rendeletben foglalt és az adózok érdekét szolgáló újítá­sok életbeléptetése sürgős volt és igy természetszerűleg a rendelet végre­hajtását is arra a hatóságra kellett bizni, amely jelenleg a rendeletben erintett ügykört ellátni köteles* A fent megjelölt rendelet és a pénzügyi szervek újjászervezésének feladata között összefüggés nincs, önként értető­dik az", hogy a rendeletben a M.Kir. Adóügyi Útmutató ÉB Ellenőrző Hivatalra ruházó^ hatáskör annak^-idejón az újjászervezés következtében az emiitett hivatal helyébe lépő hatóságra fog atszállani. § S z e g e d, április 16, Hermann Annálbegyetemi .tanár április 15-én este S órakor a szegedi idegklinikán 75 éves korában meg­halt. Temetése szombaton délután lesz az egyetem előcsarnokából. Az elhunyt a szegedi egyetemen az etnográfia tanára volt. Az európai hirii tudőstanár több tudományos társaságnak volt taftja, igy a berlini,^bécsi antropológiai társaságnak, : • • a'cigányok életét tanulmányozó nemzetközi társa­ságnak ügyvezető elnöke volt. A cigányok életének tanulmányozására egy e— gész nyarat szentelt és ezt az időt a cigányok közt töltötte. Néprajzi szakelőadója volt a néhai Rudolf trónörökös által megindított Osztrák-^gjtar Monarchia írásban és Képben cimü vállalatnak} 1897-ben nevezték ki a kolozs vári egyetemre az etnográfia magántanárává és amidőn az egyetem Szegedre­került, címzetes egyetemi tanárnak nevezték ki* /MTI/ § S z e g e d, április 17>. L " l agyar Mérnök-és Épitész-Egy'^let szegedi osztálya elnökségének felkérésére ma délután Tra^ttwein Gyula kormánytanácsos, az alsóEehórkcrcsi átmentesitő társulat igazgató-fő­mérnöke a szegedi kereskedelmi és iparkamara nagytermében nagyszámú közön­ség előtt érdekes előadást tartott a békési árvizről. Ismertette az árviz keletkezésének okait, a visszavezetési munkálatVokat, az okozott károkat, a vele kapcsolatos szociális kérdéseket és végül a jövőre való berendezkedése- , ket. kimutatta, hogy az árviz közvetlen oka az volt, hogy* az árviz a töltés­koronai meghágta, az iszapos anyagú pad/kát a lezuhanó viz elmosta és az__i­szapos anyagú töltést kiszakította, A másik ok a román impévium alatt mü­ködő ármentesitő szervezet teljes csődbejutása Völtj minthogy a román kormány az ármentesitő társulatokat nem támogatta és igy lehetetlen volt a védőtölté­sek javítása és felemelése. Mint .ismeretes ; Trauttwein Gyula az árviz idején kezdettől fogva tevékeny részt vett a védő és mentési mimkál.atokKftiar /MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom