Napi Hírek, 1926. április/1
1926-04-13 [0128]
:: London, április 13. /V/olff/ Konstantinápolyból jelentik a Daily Newsnek: A brit nagykövet a jövő pénteken ismét Angorába uegy, hogy folytassa a tárgyalásokat az iraki határ- kérdésében. Hir szerint a nagyköve bet egy brit katonai szakértő fogja .-. - . elkísérni. Török körökben azon a nézeten vannak, foogy a nagykövet ujabb javaslatokat nyújt majd át, amelyek elfogadhatóknak bizonyulnafc, A török sajtó bizakodó ha..guiatu. /mTI/ -o- Berlin, április 13. Paul B 0 ncour varsói beszéde alkalmából u Holff x roda diplomáciai levelezője a következőket irja: A lengyel fegyverkezés magaáizinvonalát dicsérő beszedekből nem épen a locarnoi szellem árad. Ezek a beszédek inkább azokra a say ttSj elöntésekre emlékeztetnek, amelyek az clők^szitő leszerelési értekezlet célbavett elhalasztásáról szólónak Franciaország kelcri szövetségesének kívánságára. Paul Boncour' ogész gondolatmenete ellentétben áll a bőketörekvésekkol, amelyeket a német külpolitika követ. A német politikának uogy gondolata az, hogy nyugat eS kelet között hidat verjenek, olyan hidat, amelynek megteremtésére Németország hivatott, tekintettel nem imperialista tájékozódására és mindokét irányban érvényesülő gazdasági érdekeire. /LITI/ •-o- Borii n,április 12. /Wolff/ Külz birodalmi belügyminiszter, aki az * 19ftf/l90& években az akkori Nemet-Délnyugatafrikában a községi autonómiát bevezette, most a külföldi sajtó legutóbbi megjegyzéseivel kapcsolatban a Berliner Tageblattban reszictesen kifejti a öéuet gyarmatügyi problémát. Hangoztatja, hogy a gyarmatosításra irányuló német vágyakozás távol áll az imperializmustól és a militarizmdstól. Németországnak a gyarmati hatalmak közé való ujabb besorolása inkább a nemet jognak, a nőmet becsületnek, valamint a gazdasági, politikai és kulturális * jacáx egyenlőjoguságnnk o kérdése. Lansingra hivatkozva Külz kijelenti, hogy a német gyarmatok felosztása ellentétben áll a wilsoni program ötödik pontjával. Külz a leghatározottabban vissszautositja a gyarmati bűnökre vonatkozó hazguságot, amit az 1919 évi május 16.-i jegyzék tartalmaz. Hivatkozik hivatott angol férfiak kijelent eseir:, akik Németország gyarmatosító képességéről tanús* fc^ltak. E^sősorban Viscount Milnor klasszi:;u3 tanuságtételőre hivatkozik, amelyot 1914 január 13.-án mondott a brit gyaitiatügyi intézetben. A népek egymásközti ogyc-njoguságánok szempontjából - mondja Külz - Németországnak történelmi es erkölcsi joga van aLhoz, ho a y megmaradjon azoknak a nemzeteknek 3orában, amelye!; a tengerentúli országok kulturális es gazdasági feltárásában részesek. Tudjuk - áxlapitja meg Milz - hogy ilyen ff.jióde3 nem mehet'végbe már ól-holnapra. Lehetetlenség azonban a német népet kizárni abból, hogy a gyarmati területek gazdasági és kulturális feltárásában reszt. vegyen. Noi.ictországnak résztvétclo a gyamati térülőtök fejlődésében gazdasági életszükséglete Németországnak, de egyben érdeke a jóvátételi hatal máknak is. /ÜTI/ , § mVajor János földuivelésügyi miniszter április 15.-én, csütörtökön, másirányu elfoglaltsága miatt nem ad kihallgatást.
