Napi Hírek, 1926. március/1

1926-03-03 [0126]

§ B.c 1 g rá d ; március 3. /Magyar Távirati Iroda/ 4 szkupsti­l\ ÁuIjL* 0 v > 1 iÍ su ü7i minisztérium költségvetését tárgyalta. Bczclo <Wvat folfoívcspurti) kivánto o felekezeti iskolák ongoí delyczesót.A vallási viszonyokbon is szénnel látható oz egyenlőtlenség. csocalkozik ozon, hogy o vallásügyi miniszter támogatja az d-kotoli­,cus mozgalmat, amikor Rodics azzal fenyegetőzik, hogy a horvátokat átté­nti a pravoszláviára. A vallási mcgoszlottság bizon^itja, hogy Jugoszlá­*8i SPJ&SÍ^^'S**A f z ^ bQk jugoszlávizmusa tulajdonképen pánszláviz­mus. Vegul_támadta n centralizmust's kijelentette, hogy miután van Szer­bié , .coll J-onni Horvátországnak is, A vallásügyi miniszter azt válaszol­ta hogy Rodics hamaroson felfogta az uj helyzetet, szakajtott a tradici­íeSitSSfci ondnni 0gy3üfíüt S( ^ itűtt teremteni , ázert csak köszönetet § Hegedűs Lóránt fcfezárje a Jőkai-centennáriumot. Hegedűs Lorant, oki évek éta nem szerepelt a nyilvánosság előtt, március 10-ón este 1/2 6 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében előadást tart " A^sajtő és Magyarország feltámadása" cimen. * .' Hegedűs Lorant ezt az első nyilvános szereplését felhasználja arra, hogy mint a Jókai-nemzetség szénioro lezárja a Jőkai-centennáriumot.. Az érdekes előadást Herczeg Forenc vezeti be. A társadalmi és irodalmi eseményszám­ba menő előadásra jegyek 20.OOC-lOO.000 koronáért válthatok Rőz3avölgyi»ól, Bárdnál, a Zeneakadémia portásánál és ez öiságirók Korház*és Szanatórium­Egyesületebcn. Rákőczi-ut 10. /Prodomoi^z Ujságirők Kórház-es S zana tórium-Egyesü­lete mely tisztelettol kéri a t.Szerkesztőségeket, hogy ezt 8 hirt a színházi rovatba okvetlenül átvenni szíveskedjenek./ § Az Országos Nemzeti Klubi ma esti vitaestéíy'éh Kelemen Móric mérnök a fővárosimüzemek gazdálkodásáról tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a metropolisok egészséges fejlődése a város kiadásainak nagy­mérvű növekedésében jelentkezik, mellyel a közigazgatási^természetű be­vételek lépést tartani nem tudnak. Ezért mindenül t szükségessé vált, hogy a városok 'jelentékeny üzemekot épitsonel: rel vagy váltsanak meg. A főváros is ezt az utat követte s most, midőn a háboras viszonyok foly­tán az üzemek jövedelme megcsokkent, keresni kell azt az utat,^ mely a lakosság megtorhelése nélkül az üzemek jövedelmének fokozása által gon< doskodik a növekvő kiadások fedodéséről. Szükséges tehát, hogy atechnika míú fejlettsége és a gazdasági élet mai berendezettsége által nyüj'tott eszközök felhasználásával a foráros üzemeinek rentabilitása fokoztassák. E cólr.° a fölösleges üzemek megszüntetése, takarékos, ^előrelátó üzemvi­teli politika és az üzemek helyes organizációjának kiépitése szolgál. Szerinte dogmatikusan nem lehet egyes üzemek kizárólagos létjogosultsá­gát megállapítani, de viszont az üzemeknek a főváros tanácsához^való vi­szonyát, az üzemek elszámolási és jövedelembeszolgáltatási módját feltét­lenül rendezni kell. Nézete szerint a főváros autonómiájának épségbentar­tása mellett az üzemek ellenőrzésére állandó jellegű szak'rtószervet kell felállitani, aminőnek felállítását az előadó már jóval a háború előtt szorgalmazta és aminő ellenőrző szerveket Bécs a Kontrollamt, London a Royal Commission, az amerikai városok a Public Service Eommission for­májában részben a háború előtt, 'részben árháború után létesítettek. Az előadást az összegyűlt nagyszámú előkelő közönség, melynek soraiban Bernát István, Karafiath Jenő, V/olff Karoly, Buzatn Janos„es számos fovarosiltag foglalt helyet, nagy tetszessél fogadta. Az előadást érdekes, magasnlvóju vita követte *(Ht\\ J fagófab <?t

Next

/
Oldalképek
Tartalom