Napi Hírek, 1926. március/1

1926-03-12 [0126]

Ugy a manuális, mint az automatikus kezelésnél minden előfizetőt külön vezetékkel kell kapcsoló központjával összekötni. +VHA^. Az automatikus kezelésnél az teljesen mindegy, hogy az előfizető a saját, vagy idegen központba kapcsolt előfizetőt hiv. Több központ esetén tehát csakja feltételnek kell eleget tenni, hogy a hivást kereső és a hozzájuk tartozó első csoportválasztók legyenek egy helyen* Ezjisetben az első csoportválasztó mint központ választó szerepel, 03 pedig olymódon, hogy az előfizetőket központonként folytatólagos számcsoportokba osztjuk be, pl, 10.CCC-19.999, 20.000-29.999, 3C.000-39.999, stb. mely esetben a hivott előfizető számának első számjegye magát a központot jelöli be, melybe az be van kapcsolva. A budapesti távbeszélő előfizetőinek számait is központonként '. c csopor(.'osittá/^ és pedig az alábbi táblázatnak megfelelően, rra ly táblázat azonban nemnsak az 1927 év közepére elkészülő, hanem mindjárt 100.000 állomás befogadására alkalmas központok számozását tünteti fel: ; 01.02 ..." speciális hivásokra 10.000- 29*999 Teréz 30.000 - 49.999 József 50.000 - 69.999 Krisztina /Buda/ &0.000 - 79.999 Lágymányos 80.000 - 89.999 Belváros 90.000 - 99.999 Lipót A nemrégen megjelent névsorban a jelenlegi számozás fenti értelemben való megváltoztatására való áttérés érdekében az, első számváltozások már meg is t örténtek. Az eddig előadottak a budapesti távbeszélő hálózat helyi szolgálata^/ ra vonatkoznak, mig röviden ismertetni kivánom azokat a munkálatokat, melyek' a budapesti hálózatnak a nagy nemzetközi forgalomba való bekapcsolása érdekében . tettele folyamatba. ' A budapesti hálózat jelenleg csak 3 légvezetékes áramkör segélyével van a nagy nemzetközi távbeszélő hálózatba bekapcsolva, és pedig 7 vezetékkel a wieni és 1 vezetékkel a berlini irányban. Hogy ezelíló'sszekötteté sek mennyire nem elégítik ki a gazdasági élet igényeit, nem szükséges bőven fejtegetni. A Wienen és Berlinen túlmenő relatiok szükségletéről pedig egyáltalában nincsen gondoskodás sem a mi, sem pedig a kivant irányok által érintett idegen igazgatóságok területein. \&st Erre azt lehetne mondani, illetve vádképen a" posta ellen felhozni^ hogy a viszonyok már régebben lehetővé tették volna a fentebb említett légvezetékek szaporítását. A kérdés azonban nem oly egyszerű, inint az kívülről látszik. Ugyanis ujabb időben erős mozgalom indult meg az egész kontinenst felölelő nagy nemzetközi hálózat létesítésére, és ugyancsak az ujabb időben érte el a kábel technika azt a fokot, hogy azok nagy távolságra szóló beszélgetések lebonyolítására alkalmasakká váltak. A magyar posta, áthatva attól'', hogy a magyar gazdasági élet ma talán nagyobb mértékben igényeli a nyugati nagy gócpontokkal való közvetlen érintkezés lehetőségét, mint a háború előtt, továbbá mérlegelve azokat a fontos érdekeket, melyek ahhoz fűződnek, hogy a Kelet és Ityugat közötti érintkezés a legtermészetesebb útjára, vagyis a .^Budapesti,.' irányba tereitessék, azonnal megtette a lépéseket, melyek ezen óéi elérésére, illetve biztosítása érdekében szükségesek voltak. f_ $<£c4 A megindított tárgyalások közül az osztrák igazgatással a tárgyalások befejeződtek, és pedig a legkedvezőbb eredménnyel, a csehszlovák igazgatással a tárgyalások kedvező irányban folynak- és azoknak még a tavaly előtt eredményes befejezésérc számithatunk, a jugoszlávokkal a tárgyalások a legközelebb fqgnak megindulni. Egyedül a román igazgatással vannak még nehézségek, kj^ek . ellenkezésé miatt Magyarország és Románia között egyetlen, még légvezetékes távbeszélő vezeték sincs üzemben. Az osztrák és a csehszlovák relációban a kábel építése már a folyó évben kezdetét veszi, és 1927 közepére befejezést is nyer. II ictt • ' * /Folytatása következik/