Napi Hírek, 1926. március/1

1926-03-12 [0126]

A Tisza Tatván«*ároa^ esie 1/2 7 órakor tartotta meg Kolossváry Endre államtitkár előadását "A budapesti távbeszélő hálózat jelene és jövője" címen. Alrendkigyül nagy^tet szés.t arató ti.. eJLőadás kivonata a következő: (K^yŰ^>^*y^^<^tir&d&ueÉl^^thn iá> A posta feladatát képező hírszolgálat három Válfaj a között -M.evél, távirat, telefonbeszélgetés, utóbbi a legfontosabb. A gazdasági élet azonban a közvetlen érintkezést nemcsak az egy helységben, hanem az egymástcl távolfekvő helyiségekben lakók között, is igényeli és ezért a postának neüicsak helyi távbeszélő' hálózatokat, hanem e* 1 hálózatokat összekötő úgynevezett interurbán hálózatot is kell létesítenie. Utóbbinak azonban nem szabad az ország határánál megszakadni, hanem az országhatárát meghaladdlag a nagy nemzetközi hálózatba való bekapcsolódást ie lehetővé kell tennie. Alapfeltétel, hogy ugy a helyi, mint a távolsági viszonylatokban a beszélgetések..gyorsan és kifogástalanul legyenek lebonyolíthatók. Meg

csonkított országunk gazdasági _é

lete^

még jobban, mint a háború előt t,C

^uda

peá fen" oss

zp

o

ntoau

iCl' "~ *u^C ^-^P A legfontosabb tehát az, hogy gazdasági életünk f • (Togócpontja rendelkezzék minden tekintetben megfelelő távbeszélő szolgálattal. Ami a budapesti hálózat helyi szolgálatának jelenlegi állapotát illeti, kijelentem, hogy azt a posta vezetősége sem tartja kielégítőnek. Haladás csak ugy lehot, ha a hibákat beismerve, azok megszüntetésére törekszünk, . A jelenlegi állapot nem megfelelő voltának igazolására ki kell indulnom a hálózatnak a világháborút megelőző állapotából. A budapesti távbeszélő hálózat a háborút megelőzőleg csak egy központtal rendelkezett, a jelenlegi Teréz-központtá"., melyet 1904-ben 87 munkahellyel vettünk üzembe. Miután egy telefonközpont üzembiztos élettartama 10-12 évnél többre alig tehető, a posta vezetősége már 1910 évben hozzáfogott egy másik központ, a jelenlegi József-központ építéséhez. Sajnos, a közbejött világháború a postát c tc-rvglcoresztülvitelében megzavarta. Ennek következménye az lett, hogy a háború, az azt követő forradalmak, és ezeket befejező román megszállás megszűnése után, vagyis 1919 végén

(

a Teréz-központ ,részben 51 már 15 évi használat\folytán ,nagyon leromlott állapotban volt. A nagymérvben megnövekedett forgalommal szemben a po3ta teljesen tehetetlen volt,mert: 1. / A meglévő két központban a munkahelyek száma helyiség hiányában nem volt szaporítható, 2. / A korlátolt számban rendelkezésre álló munkahelyeket is elsősorban a megnövekedett nagy forgalom miatt a már üzemben álló munkahelyek leterhelésére kellett igénybevonni, és Így uj előfizetők bekapcsolása még inkább nehézségbe ütközött. 3. / A Teréz-Központ nagyraérvben elhasznált állapo/ta sol: üzemzavarra adot \ okot . . 4. / A személyzet munkakészségc lényegesen csökkent. A bajon az alábbi három intézkedés egyidejű megtételével'lehetett volna segíteni : ' 1./ A központok számának szaporitásával, 2./ az elhasznált részek kicserélésével, 3./ a személyzet munkákészségét növc l&d&mJ!, Sajnos, az ország akkori pénzügyi helyzete csakis a kevés költséget igénylő intézkedések megtételét tette lehetővé. Alapos segítség csak uj központok berendezésétől volt remélhető. A végrehajtandó nagyarányú munkák tervezetét a következőkben ismertetőm: , Mindenekelőtt az a kérdés volt eldöntendő, hogy á bővítés véljából énitcndŐ uj központok a jelenlegi manuális kezelés megtartásával, vagy pedig automatikus, vagyis gépi kiszolgálás bchozr.tr

.Iával rendeztessenek be. A manuális kezelésnél az előfizetők kívánságát kezelőnő veszi át és foganatosítja c. kívánt kapcsolást, Ennek hátrányait csak főbb vonásokban *& akarom jelezni: , 1»/ A dcczclőnő a bemondott számot nem helyesen érti meg. j 2,/ A kért kapcsolás létesítésénél nem vigyáz arra, hogy-a leért előfizető nem boszél-e más előfizetővel. Ezek az úgynevezett bekötések folyamatban lévő beszélgetésekbe.