Napi Hírek, 1926. február/2
1926-02-17 [0125]
R A Magyar Távirati Iroda jelenti; A nemzetgyűlés mcütelm'i bizottsága február 18-án t csütór-tókön délben 12 órakor ülést tart leyer Károly nemzetgyűlési képviselőnek a házszabályok 240. szakasza alapján a bizottsághoz történt utalása tárgyában. § L o n d o n , február 17. /Magyar Távirati Iroda./ A Banker legújabb száma hosszabb cikket közöl gróf Bethlen István magyar•miniszterelnök tollából a magyarországi ban&jegyhamisitások ügyében. A. cikk a követk zöket tartalmazza: Az utóbbi időben csaknem egyidejűleg jöttek nyomára bankjegyhamis itás oknak Magyarországon, Portugáliában, Németországban és Jugoszláviában. Egy angol lap ezzel kapcsolatban megállapította, hogy Európában valóságos pénzhamisitási j_arvany ütött ki. Miután a bűncselekmények bizonyos fokig a körülményekből származnak, érdekes volna megvizsgálni ennek a széleskörű hamisítási tevékenységnek az okait. Halán felhozható, hogy a háború utáni pénzügyi infláció számos államban nemcsak a pénz gazdasági értékének, hanemha törvényes fizetési eszköz erkölcsi tekintlyének csökkentésével is jár és Ezzel felébresztette a bűnre hajlamos emberek bűnöző ösztöneit. Bármi legyen is ezeknek az eseményeknek lélektani magyarázata, rendkivül sajnálatos^tény r hogy egyes magyar embereket is megfertőzött ez a bűnözési járvány. Semmiféle bűncselekményt nem menthet az a kifogás, hogy az.t más országokban is elkövetik. Viszont nem volna igazságos a fránkhamisitás jelentőségét csak azért túlozni, mert ezt Magyarországon követték el. Amig az európai sajtó nyugodt közömbössé-gel adott hirt azokról a' hamisításokról, amelyeket más országokban elkövettek, addig a magyar frankhamisítást rettentő eseménynek festette le, amely súlyos nemzetközi következményekkel jár és Magyarországot ilyen mádon példátlan szidalmai:' céltáblájává tették. Az a kérdés, igazolja-e valami ezeket a támadásokat. A magyar rendőrség megállapította, hogy husz egynéhány ember szövetkezett arra, hogy francia bankjegyeket hamisítson és forgalomba . ;» hozzon. A letartóztatottak vallomása szerint a hamisítok azzal áltatták magukat, hogy bűncselekményük eredmenyebul majd kaiandos politikai terveiket is támogathatják. Lehetséges, ho 0 y nenany embert tényleg ilyen kalandps és szélsőséges politikai célok emlegetésével nyertek meg, áe azt eddig nem lehetett megállapítani, mi volt a har.isitók terveinek tulajdonképeni célja. A bűnszövetkezet tagjai a legkülönbözőbb, társadalmi osztályból kerültek ki. Legnagyobb részük ama felelőtlen és mindenre elszánt fiatalemberek közül valók, akik minden vad, kalandban készek résztvenni. Ezeken kivül természetesen voltak olyanok is, akik a hamisítványok' elkészítéséhez szükséges technikai jártassággal rendelkeztek. A bűnszövetkezet középpontjában VJindischgratz herceg all, akinek neve és társadalmi^állása nagy mérgekben hozzájárult ahnoz, hogy ez a botrány európai szenzációvá váljék. Az a tény, hogy a rendőrfőkapitány szintén szerepelt az ügyben, nyilvánvalóan egyik legsötétebb mozzaaeta a bűnügynek. Meg kell említeni azt is, hogy a hamisitott banl-.legyeket egy állami intézet pincéjében, az intézet egyes alkalmazottainak közreműködésével készítették, Mindebből^világos, hogy- ebben az ügyben szenzációs részletekben nincs hiány. Kérdés azonban, vájjon ezek a lülönbözó momentumok elegendók-e arra, hogy eze alapján vádat lehessen emelni a magyar kormánx és a különböző magyar közhatóságok ellen, . Az európai saj i-ónak nagy része ezt a szánalmas összeesküvést, amely már eleve kudarcra volt Ítélve, ugy tüntette föl, mint a magyar nemzetnek, vagy a nemzet tekintélyes részének politikai megmozdulását; képtelen híreszteléseket terjesztettek arról, hogy a bűncselekménynek^ szélekkörü politikai hattere van és a tulajdonképeni cél & királykérdés , erő-szakos megoldása volt. /Folytatása következik./ .
