Napi Hírek, 1926. február/2

1926-02-17 [0125]

Er.nszt ^Sándor kifogásolta, hogy a kodifikáció" igun. lassú. Az ál­talános valorizáció kérdésének törvényhozási uton való rendezése felette sürgős szociális gazdasági és egyéb szempontokból. Ezután sürgeti a rész­vénytársasági ;jog kodifikálását. Bud János folvilágositó válaszai után a bizottság elhatározta, hogy a javaslat általános tárgyalását holnap délelőtt 11 arakor folytat­ja és utasitja az előadót, hogy az előtérj esztett és Ismertetett módosí­tások szövöget még a m,i nap folyamán juttassa el a bizottság tagjaihoz, x A bizot ság ülése délután fél 3 órakor ért véget. •» § A Magyarhoni Földtani Társulat február 17-én tartott szak­ülésén Pávai Vájna Ferenc dr,, a pénzügyminisztérium főgeológusa «A ma­gyar kincstárig szénhidrogén kutatások eddigi tudományos eredményei" cimü előadássorozatának utolsó összefoglaló részét tartotta meg. Előadásában a hajdúszoboszlói gyürő'déses boltozaton általa meg­fúrt jódos, sós hévvizzel foglalkozott, amely az ősz óta 1080 méter mély­ségből változatlanul tör fel, A forrás vizét földgáz hajtja 25-30 méter­rel a felszin fölé s igy a szoboszlói kut nem ártezi kut, épen ugy, mint az alföld sok gázos kútja sem az, A hajdúszoboszlói furág > feltörő föld­gázából többszörösen állitható ^elo az az elektromos energia, amelyet ma Szoboszló város fogyaszt s erős földolaj szaga, valamint a parafinos aszfaltos'olajnyomok biztató útmutatásul szolgálnak az alföldi göldgáz­petroleum kutatáshoz, amely a legszebb nyomokat eddig Csonkamagyarországon épén a szoboszlói mélyfúrásban érte el. A víz a konyhasós- szikes, jódos hévvizek közé tartozik s igy kevés hozzá hasonló van. Ez a körülmény vi­lágfürdő kiépítésére teszi alkalmassá. Sósabb és melegebb, mint a hires lipiki viz, s w'eszelszky tanár megállapítása szerint rádióaktivitása is nagyabb, mint az utóbbié, A kut naponként 2300 köbméter vizet ad, amely­ben egy év alatt majdnem 400 waggon gyógysó jön felszínre. Ennek értéke ha a konyhasó alapárával - 4000 koronával - számítunk, 15 milliárd korona értéket képvisel, de egyes vállalkozók kilogram.ónként 20000 koronás gyógysó árra számítanak. A' föl igáz értéke is megközelíti az évi egy mil­liárd koronát, tehát ha ennek az összértéknek csak egy részével kalkulá-* lünk, akkor is érdemesnek ígérkeznek a nagy beruházások. Világfürdő,^ $ gyógysóBŐzők ós melegházak épülhetnek Hajdúszoboszlón a kincstár fúrása nyomán, A szénhidrogén-kutatások erdélyi,eebelíi és horvátországi nagy gyakorlati eredményei után a hajdúszoboszlói sem kicsinyelhető le. A tu­dományos eredmények pedig egyenesen meglepőek. Az eddig gyüretlennek tar­tott frdélyrószi, bécsi, magyar horvát és a többi közép es déleurópai -tercier medencék kutató szénhidrogén geológusaink munkája nyomán általá­nosan gyűrtnek bizonyultak, tehát a Dunántúl és az Alföld sem töréses szerkezetű,, hanem gyürődéses. Az előadó kimutatta, hogy ezek a toktohi­kus gyűrődések a mai napig folyamatosak - amit a fixpont nívó változások és földrengések is bizonyítanak, - s ezzel a negyedkori rőtegek redózött­ségét elsőnek mutatta ki a világirodalomban, ami gyakorlati téren is nagy­jelentőségű. A közfelfogással szemben az előadó a Duna és a Tisza terraszai­val bizonyítja, ho'°ry az Alföld nem sülyed már többet, hanem'emelkedve gyű­rődik, mert a Kárpátok rendre felgyürődő hegyláncairól a tektonikus moz­gás fokozatosan átvándorol a magyar medencére, épen agy, mint megelőzően 'a,teológiai másodkor kőzeteinek felgyürodése után az ónarmadkori lerako­dások ^ráncosodtak hozzá a kárpáti hegylánc. ' régi központi vonulatához. U£y látszik, - mondjotta az előadó- hogy a tizenöt evos magyar szénhidro­gén kutatás tényleg sok meglepetést nyújt a jövőben 3 \.VSSXAúOí?4^f jL fj^ a régebbi geológus iskolának. Kszcktó

Next

/
Oldalképek
Tartalom