Napi Hírek, 1926. február/1

1926-02-03 [0124]

§ ^R ó D a, febenar 3. /Magyar Táviroti Irodo/ A Rosto üorlino "Olaszország és Magyarország" cimü^cikkóben o következőket irjo: A közőpeurópoi helyzet hosszabb ideje súlyos aggodalmakat okoz o nyugati államok politikusainak. Közőpeurópo probldaáit mindonütt nyilvánoson ős nogy gonddal tárgyolták. Locorno ollcnéro Közőpeurópo még-mindig félelmotas darázsfészek, amelybe senkisom akar alaposon bolcnyulni, Ezokrc a problémákra senkisem tervez olkolmas és hosszfc időre szőlő uegoldást~Először az osztrák válság hivto fel Eurőpo figyelmét, nojd a szőfiai kommunisto forradalom, amely Bulgária kommunisto meghódítására, Jugoszlávio beavatkozására és az egész Balkán felfordulására ópitett

T Jelenleg o mogyor homisitdk botránya köti lo Európa figyelmét. Szükségszorüon felvetődik a kérdés: mi ezzel szemben ez olasz szempont és oz olasz érdek. Minthogy Közőpeurópo problémái közül egyik som választható külön, honom mindegyik szoros belső összefüggésben áll valamennyi többi problémávol,^ képtelenség volna az olasz-magyar viszenyt olszigotelton tanulmányozni és tárgyalni. Noha Oroszország kudarcot vallott' abban a törekvésében, hogy bolsevista oszközökkol hotoljon be Középeurópábo > D küzdő-tor olt mégsem hagyta ott, de most non kommunista uton, honom politikai kombinációkkal ós normális diplomáciai összeköttetésekkel igyekszik mogvetni lábát o donorién ti és o Bolkán-állonokbna, A középeurópai problémák őzért súlyosok különösen, mert oz elviselhetetlen élotfeltételek niott állondj^Jldz ellentétek ós a nyugtalanság aggályos módon vissza-visszatér. {£le£^g Mindezek clenére, hg.alaposon szemügyre vesszük a dolgokat, ozt laz^Tfí, hogy az tttani államlmközül még egyik. seja fogott hozzá feltétlen komolysággal és mélységes hittel saját pacifikálásához és újjászervezéséhez. Meg kell engedni, hegy szinte lehetetlen is megoldást találni o középeurópai államokat elválasztó ellentetekre. Nehéz oz a feladata Irülönösen ott, ahol többféle és számos : kisebbség ól. A kisantant maga sem alkot 3Zilárd tömörülést. Ho közelebbről nézzük, be kell vallonunk, hi.gy csődöt mondott, uert nem tudta programját sem Oroszország, sem Nemetország irányában érvényesíteni és egész tevékenysége abban merült ki, hogy ollenségeskodett o magyarokkal. A 'kisantant egyetlen feladata, hogy mindenképen megakadályozza Magyarország rcvi zionisztikus politikáját, megfojtsa az elnyomhatatlan irredentc mozgolódásokat, ső»t gátat vosson még o közgazdasági talpraállás elé is. A kisantant minden törekvése az, hogy elfeledtesse a világgal, hogy több mint négymillió" mogyor embert idegen fennhatóság alá kényszéritettek. A kisantant tagjai állandó vádakkal, örökös fenyegetésekkel izgatják o magyarok nemzeti érzületét amivel rendkivül megnehezítik Közőpeurópo pacifikációját. Kérdeznünk kell ezekt* után - folytatja a lap - milyen volt idáig Olaszország politikája ebben o tekintetben és milyen kell, hogy legyen a jövőbon. El kell ismernünk, hogy az olasz külpolitika talán elsőnek ismerte, fel Magyarország fontosságát. Ezt o fontroságot nem sokkol csökkentette meg a bolsevista időszak és oz ország őriási megcsonkítása sem. Ezért történt az, hogy mogolopito-cták oz Olásc-Mogyor Bankét, hogy tekintélyes olasz tőkéket ruháztak be magyar vállalatokba, sfit hogy Olaszország a magyar dunai hajózási vállalatban is részesedést vállalt. Ebben a gazdasági, térfoglalásban Olaszországot követte Franciaország és Anglia. Aolytatasa következik/