Napi Hírek, 1926. február/1

1926-02-10 [0124]

A fasiszta kormány a három első év alatt meglehetősen a várakozás és elnézés politikáját követte, de kész volt ezt a magatartását nyomatéko­san megváltoztatni, amikor körülbelül 1925. tavaszári"!azokat a roppant ve­szél^'-eket , melyeknek^ez a magatartás az olasz népet a közeli vagy távolabbi jb'vó*ben kitehetné. ^ 1 yru^OÜ^rv Stresemann beszédének van egy jáll^Ritasa, amelyet formálisan meg kell cáfolnom. Azt mondja, hogy az olasz kormány egy időben o. brenneri határra nézve kiegészitő garanciális paktumot kér. Az igazság ép az ellen­kező. Az olasz kormány ezt nem kérte, hanem ebben az ügyben ugy a locar­nói konferencie előtt, mint az alatt minden pozitiv kezdeményezést eluta­sított, mert meg volt győződve, hogy a jelenlegi helyzetben a Brenner leg­szilárdabb garanciája az olasz nép szerződéseinek erkölcsi és anyagi ere­jében van. - J iü-+J& e f&<+*tyÁrrt Áttérek most arra, hogy néhány szóban megcáfoljam Stresemann^be­szédének pár kisebb megállapítását. Stresemann felpanaszolta, hogy én Neurath német nagykövetnek azt mondtam, hogy az olasz kormány a bojkottra ellenbojkottal fog válaszolni. Hát^mit akar? Azt akarja, hogy Olaszország passzívei, áruinak bojkottját és szabadon engedje be a német árukat? Stresemann tiltakozott az ellen, amit a német turistákra vonatkozólag mond­tam. Újból megismétlem, hogy mi vendégszerető nép vagyunk, azok is mara­dunk, de nem fogjuk ' : tűrni, hogy a vendégek |adakozé£ modorát öltsék magukra, es szemünk köze vágják a pénzüket, mintha Olasz­országnak nem volna más • " forrása a megélhetésre. I._en SOK. német talán nem tudja, hogy Olaszország, amelynek földjei, gyárai, telepei vannak, nagyon jól megél akkoijis, ha a jövőben egy-tlen német sem lépi át az Al­pokat; * Walter von der Vogelweidé* emlék^müvét és emlékezetét én respek­táltam, de groteszknek találtam azt a gonoolatot, hogy Walter von der, /( Vogelweidét Danteval * *A*d*n&é>dá ó'JJzp. »#* r **^/ ie ' Nem tagadom azt, ' . amit 1920-bau Németország lehetöségeirol""ir­tam. De az az Olaszország, amely az én kormányzatomban testesül meg,pa­riié ly nem epizód, hanem korszak, ez az Olaszország nem hajlik meg többé senkinek gyámkodása és^* előtt és nem enged meg semmiféle ba­rátságot, csak a teljes politikai és erkölcsi egyenjogúság alapján. Ami a Felső-Etsclg nemzetiségétől való megfosztását illeti, Strese­mann szándékosan összeüv/éj^jeíti a£ olyan/^ ' ( », " amit nem haHt végre az ember, az olasz torvények egysz"erü alkalmazásával. < Nem igaz, hogy a Felső-Etsch mentén erőszak és terror uralkodik, amint azt^Held mond­ta és amint azt enyhébb formában Stresemann ismételte. Hogy a német saj­tó hazudott, azt bizonyítják a Felso-Etsch más nemzetiségű tanítóinak,szál­lodásainak, hadikárosu^/ljjainal^ és hadirokkantjainak nyilatkozatai, akik minden presszió nélkül, rokonszenvüket fejezték ki az olasz kormány iránt és kifejezésre juttatták felháoorókdásukat a Brenneren tuli manővr'erek; " és képzelgések iránt. Aligha kell ismételjem, hogy felső-etschi politi­kánkat - . * melyet a római igazságosság politikájának ie^nevezhetek ­1olytatni fogjuk azokon a vidékeken, amelyeket nagy vakmerőséggel a ne­met kulturközösség körébe akarnak zárni.Ránknéz ve a F^lsó-Etsch Olasz­ország politikai, történelmi földrajzi, gazdasági és erkölcsi területe és mindig az is marad. f^y /_ elnemzetietlenitést, Stresemann megígérte, hogy Németország megváltoztatja magatartá­sát azokkal a más nemzetiségű kisebbségekkel szemben, amelyek a német birodalom határain belül élnek. A jövőre nézve ezt tudomásul vesZem. Ma azonban az igazság az, hogy a németek nem tűrnek len 0 yelnyelvű iskolát azona területen, ahol lengyel kisebbségek élnek és Jan iskolát ott, ahol dán kisebbségek laknak. A legközelebbi múltból származik az a hir, hogy Schleswig számos dán egyesülete memorandumot intézett & porosz miniszterel­nökhöz, amelyben emlékezetébe idézi, hogy Schleswig dán lakos­sága hat év óta várja aZt a kulturális szabadságot, amelyet az iskolázás területén össze lehetne hasonlítani avval, amelyet Dániában a német ki­sebbségek élveznek. Tisztelt Stresemanujj" mielőtt az olasz szemben szál­kát keres, távolítsa saját szeméből a gerendát. Mindez azt bizonyítja, ha az osztrákok es nemiek győztek, volna, a Brennertol a Garda-tóig kö­nyörtelenül megsemmisítettek volna mindent, aminek olasz jellege van. /Folytatása következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom