Napi Hírek, 1926. február/1

1926-02-08 [0124]

;| Gróf Bethlen István miniszterelnök a Magyar Távirati Iroda munka­társa előtt a következő nyilatkozatot tette: ^ Károlyi Imre gróf által közreadott nyilatkozatra nincs továb­bi megjegyzésem, ellenben Vázsonyi nyilatkozatának egynéhány pontjára meg kell tennem^észrevételeiaet: Vázsonyi azzal a monomániával vádol, hogy a zsidóságra akarom há­ritani az 6 politikai magatartósénak konzekvenciáit és az antiszemitizmus ^üzét szitom. Azt hiszem, ^Vázsonyi összetéveszti önmagát a zsidósággal. Én a zsidóságról egyáltalában nem beszéltem, Nenftekintem Vázsonyit a zsi­dóság vezérének, amelyet egyébként sem láthatok^politikailag egységesnek, hisz annak csak egy kis része követi őt. A zsidóság körében nekem is van­nak politikai barátaim, akik az o vezetésének semmi körülmények között sem vetik alá magukat. Legfeljebb Vázsonyi szenved tehát atíban a rögesz­mében, hogy ha valaki az o szent személyét támadja^ az mindjárt anti­szemitizmus és a zsidóság ellen elkövetett sérelem. Nyilvánvaló nyilatko­zata ezen részében az a célzat,^ hogy ilymódon sérelmet konstruáljon a t zsidóság összességének a rovására es egyúttal hogy azután maga mellé ál­lit sa azokat is, akik politikailag egész^aáskép gondolkodnak^mint ő» Azt mondja továbbá Vázsonyi, hogy ó szegény jelentéktelen ellen, zél(i politikus, akinek csak parittyái vannak, mig nekem ágyúim, 0 az ártatlan bárány, aki semmiféle politikai intrikát nem csinál és én va­gyok az, aki őt ártatlanul megvádolom: a kormányzó ur személyének az ügybe való bevonásával, katonai személyek belekeverésével, stb. stb. Cikkem tartalmát ezáltal elferditi. Én azt mondtam cikkemben, hogy heteken keresztül folyt a külföldi sajtóban a vádaskodások özöne, a gyanusitgatások tömege a kormányzó ur környezete irányában és a kül­földi sajtó az errevonatkozé anyagot jórészt Budapestről kapta. Bizonya­ra nem tőlem, hanem olyan fcöröktol kapta ezt az anyagot, akikkel nem én,, hanem Vázsonyi van politikai összeköttetésben. Már a Házban elmondott beszédemben rámutattam, hogy a vádaskodás külföldi szociáldemokrata, ra­dikális, emigráns sajtóorgánumokban, a Matinben, a Journalban, stb. folyt, amely utóbbiban egyébként Vázsonyi nyilatkozata és fotográfiája is meg­jelent és rámutattam, hogy ellenzéki pártok és politikusok, akiknek csak egy szavába került volna, hogy ezeket a rágalmakat dementálják, ezt el­mulasztották megtenni, jóllehet megvannak az összeköttetéseik ezekhez a lapokhoz^hiszen végre is Sauerwein urat nem énmiattam lakásomon ebédre. •Ezek az urak ezt az egy szót is gondosan kerülték, amely a gyanúnak ilyirényban való tovébbharapódzását egy pillanat alatt alkalmas lett vol­na megakadályozni. Ezt a szót csak az utolsó percbén fedezték fel, ami­kor politikai szempontból a taktika ezt kivánatossá tette. Azt mondta Vázsonyi, hogy ő katonai személyeket sohasem emii­tett. Szó szerint igaz, De a Neue Preie Presse január 24,-i számában és azóta többizben is o ismételgette unos-untalan, hogy még nagyon is fel­deritendő az, hogy kiknek befolyására volt szükség, hogy a Térképészeti intézet tisztviselői a frankhamisításhoz segédkezet nyújtsanak,Ilyen es hasonló kijelentések által bizonyára csak tápot adott . a külföldi . lapok azon gyanúsításának, hogy ez csak magas katonai személyek befolyá­sára történhetett, /Azt mondja Vázsonyi, hogy én vele tárgyaltam és békegalambot f küldtem hozzá, dacára annak, hogy a kormányzó környezete ellen folyó vá­daskodás tényezőjének nézem. Én Vázsonyival tárgyaltam mindaddig, mig ó és az ellenzék fel nem borította a helyzetet. Január 16-an az^Ilenzek vezetőférfiai . kommünikét adtak ki, amelyben megállapítottak, hogy köz­tem és a fajvédők között megegyezés létesült volna. Erre „ hivatalos kommünikében kijelentettem, hogy ez nem tö/rtént meg és felelősségre vontam azokat M akik ilyen hireket terjesztenek. Es miután ugyanakkor Vazsonyi­nak.egy' interjúja jelent meg az Újság cimü lapban, amely szerint ó azért nem hisz nekem, mert a fajvédők állítólag hisznek bennejP-Vilagosan lát­tam, hogy, az ellenzék ezen felfogásában o* - legalábbis osztozik. Erre küldtem hozzá Prónayt,nem békegalambként, hanem^azértr; hogy tele felvi­lágosítást kapjak, hogy ő mire alapitja ezt a vádját, . Eredménye ennek az volt,hogy Vázsonyi dementalta az Ujsag köz­leményét, de már egy pár nap múlva egy bécsi lapban ezt a dementit legyon­git^ni igyekezett. Az sem felel meg a tényeknek, hogy a parlamenti bi­zottság eszméjének ő nyerte meg az ellenzéket, mert az elnöki fogadó­teremben tartott pártközi konferencián ezt az eszmét Friedrich vetette fel és a baloldalról á szociáldemokrata párt jegyzetté mint inditványt a Ház könyvébe, /Vége következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom