Napi Hírek, 1926. január/2
1926-01-31 [0123]
Ez az adott esetben nem lehetett más, mint az általa és Nádosy által egyformán, tud ott aza cél, hogy a hamisítványok a kölcsönösszeg felhasználásával kiválttassanak és megsemmisíttessenek. E szempont megítélésénél figyelembe kell venni azt is, hogy mindez 1925. december 21-én tortént, amikor tudták ugyan azt, hogy Jankóvichot, Mankovich Györgyöt és Marsovszkyt Hollandiában letartóztatták, de felfogásuk szerint alaposan szémitottak arra és azt remélték, hogy nem fog kiderülni, kik készítették a hamisítványokat, kik adták át forgalombahozatal végett és legkevésbbé fog kiderülni az, hogy ebben az egész frankhamisitási ügyben nekik is szerepük van, tehát erdekükben is állott azoknak a frankhamisitványoknak a mégsem.isitése, amelyeknek egy budapesti pénzintézetnél tortént elhelyezéséről Mankovich Bélától Nádosy,- ettől p dig Baross tudomást szerzett, Megállapifehatü a nyomozás adataiból az is, hogy nem való Barossnak az a véd/ekezése, hogy ó a kölcsönt csak néhány napra adta és kikötötte volna, hogy három nap múlva visszafizettessék, mert a bűne,elül lefoglalt postatakarékpénztári iratok tanúsága szerint a kölcsön nyolchavi részletfizetésre utaltatott ki, sőt annak visszafizetésére Mankovich &éla aláírásán kivül semnifele biztosítékot sem szereztek meg, márpedig ily körülményék közt a vonatkozó törvényes intézkedés egyenes megértésével történt kölcsönnyújtás célja az adott esetben ( sem.lesetre sem lehetett más,mint annak a célnak szolgálata, amelyuek'érdekében a kölcsön felvétele tényleg történt* Ezeknél az okoknál fogva, valamint figyelembevevő azt is,,hogy Baross nem is gondolhatta, hogy épen Mankovich Béla fogja a Nádosy által említett fontos belügyi kormányzati cél érdekében a kölcsönösszeget felhasználhatni: a tagadás ellenére is bebizonyítható, hogy Baross a 400 millió korona kölcsönt.tudva abból a célbél utalta ki és bocsátotta Mankovich Béla rendelkezésére, hogy ezen a fcmgmranamxjaiaa&toff pénzen az elzálogosított f rankharnisitványok kiválttassanak és megsemmisíttessenek. Minthogy pedig Baross G-ábor ezzel a cselekményével a pénzfeami sHáa és ahamispénz-forgalombahozatal büntette tetteseinek és részeseinek segítséget nyújtott arra, hogy a büntető eljárás sikerét meghiúsítsák és minthogy eziránt azokkal, illetve Nádosyval és Mankovich Bélával nem a büntettek elkövetése előtt egyezett meg; cselekménye a Btk. 374. §.—ában megjelölt bűnpártolás vétségét állapit,,;a meg, s e vétség miatt ellene vádat kellett eűielni. A nyomozás adataiból megállapítható, hogy Baross Gábort nem csupán bűnpártolás vétsége,miatt vonták felelősségre, hanem anna!. gyanúja miatt is, hogy a hamispénz forgalombahozatala bűntettében bünsegédi bűnrészesként,közremükdott az. al, hogy a forgalombahozatal céljából tartott több tanácskozásra xxxxx részt vett és fontos tervezeteket adott elő s ó,volt az, akinek tanácsai felhasználásával a forgalombahozatalt megkezdték. Ezt a gyanút Rába vallomása keltette fel, amely azt tartalmazta, hogy a szakszerű felvilágosításokat Baross Gábor adta meg, - továbbá Barossnak az a beismerése, hogy ó tényleg jelen volt több ilyen tanácskozáson. 3aross be is ismerte, hogy Nádosy hívására részt vett néhány ily tanácskozáson, bűnösségét azonban nem ismerte ±x el és azzal védekezett, hog: mihelyt Nádosytol megtudta, hogy - habár hazafias célra hamis frankok készültek, s azok értékesítéséről van szó, s miután a herceg lakásán Nádosyval egyétt a hamisit^ványokat meg is tekintette, megállapította, hogy azok forgalomba nem hoznátok, kereést intézett a Herceghez és Nádosyhoz, hogy nincs-e,lesálla, UtOQ szerzett pénzűk a hazafiad célok eléréséreJ mire OK kijelentettek, .Hogy ilyennel nem rendelkeznek.Ezek után Baross min den törekvése arra irányult,hogy okét az akció ^továbbfolytatásáról lebeszélje, terveik kivihetefclensé^ét kimutassa.Ezért mindent helytelenített, amit a h.-rceg és Nádosy mondtak,de ők annyira belelovalták már magukat,hogy semmikép sem volt képes óket. jobb belátásra birni. /polyt.köv./
