Napi Hírek, 1926. január/1

1926-01-02 [0122]

§ Az államközi kereskedelmi kamarák testülete. A Hugyarors.*&gon működő államközi kereskedelmi kamarák vezetői az évforduló alkalmával tisztelegtek testületi elnöküknél, Kállay Tibor volt pénzügyminiszternél, aki Baneth Sándornak, a Magyar-angol kereskedelmi kamara ügyvezető igazgatójának üdvözlő szavaira válaszolva megelégedéssel állapította meg [a, nagy; nyugati államokban^ főleg Nagybritanniában^ Franciaországban és Amerikában

; ic Olaszországban es Spanyolországban is mar hosszú évtizedek óta közmegelégedésre dolgozó államközi kereskedelmi kamarák rövid öt évi fennállásuk alatt Magyarországon is igen jól beváltak és az ország gazdasági újjáépítésének, valamint az érdekelt kereskedelmi és ipari köröknek értekos szolgálatokat tettek. Mint a testület elnökének

t állandóan módjában van bepillantást vetni afc egyes kamarák ^intern működésébe é's tapasztalatai alapján meggyőződött arról, hogy ez « államközi érdekképviseletek mindegyike ugy az Illető külország központi gazdasági hatóságai és Magyarország diplomáciai képviseletei által, mint a hazai illetékes hivatalos körök, elsősorban akereskedelemügyi miniszter által igen nagyrabecsült működést " * fejtenek ki. /MTI/ i^fj § Z á g r á b { január 2, A Hrvatski List legutóbbi^számában a novogradiskai két millió dinár ügyében hoz tudósítást, A lap értesülése szerint a hét millió dinár tekintélyes összeg nem is hamisítvány, semni köze a hágai frankhamisításhoz, még kevesbbé szolgált volna irredenta célokra, A Kovogradiskában lefoglalt hőt millió értékű ezer dinárosok a irörös segélyalap jugoszláviai bizottságának érkeztek Moszkvából. A pénzt a szovjet kommunista agitációra szánta és a megszökött fiatalembereknek az Lett volna a feladatuk, hogy a

/

^ugos&láviai megbízottai között osszák fel a aét milliót. /MTI/ í^JSSS?) § G- y u 1 a , január 1.^Lukács

r György nyugalmazott miniszter, J-yula^városának nemzetgyűlési képviselője,az árvizvoszodoluu első hírére kerületébe utazott, bejárta az árvizsujtotta vidéket. Az árvízkatasztrófával kapcsolatosan elutazása előtt ezeket mondotta a sajtó képviselőinek: - Határozottan meg lehet állapítani, hogy a mostani katasztrófa egyenesen a románok hanyagságának következménye és szomorúan igaza^lott azoknak, akik eleve hangsúlyoztak, hogy az alföldi folyóknek különböző im— périumok alá val£ rendelése lehetetlenség, mert csak egységesen lehet az írvizveszedelem ellen védekezni. Ez a védekezés még akkor is nehéz, ha a ^folyók különböző szakaszai olyan államok birtokában vannak, amelyok egyenlő kulturális nivón állanak, de egyenesen / lehetetlenné yálik, ha^ szoknék az államoknak egy része civilizált ország, mig a másik része balká— li nivón álló impérium. Ma már pontosan meg lehet állapítani azokat a hiba— cat, amelyeket a románok az árviz megindulásakor és pusztítása növekedésekor elkövettek. Az első körülmény, amelyet fel kell említeni, a következő: meg— állapítást ^ryert, hogy ugy a Fehér- mint a Fekete-Körös tájékán nagymérvű erdőpusztitásokat vittek végbe a románok s ezzel megszűnt az erdőterületek— lek árvizfogó hatása és sommi som akadályozta az áradás gyors ' . ővekedesét. E megállapítást megerősítve látjuk, ha a ket^vizet. a Fehér— s Fekete—Köröst összehasonlítjuk. A Fekete-Körös hegyekből ered, sokkal roanóbb árt visz magával, mint a Fehér—Körös, amely jóval csendesebb folyású iZ. Mivel a román erdőpusztitások a Fehér-Körös tájékán sokkal nagyobbak oltak, mint a Fekete-Körös román uralom alá került vidékén, bekövetkezett z, hogy a mostani árvizvoszoöéLen nagyobbára a Fehér-Körös. vizeiből ced, ami kétségtelen bizonyítéka, hogy a veszedelem eredő oka a román erdőusztitás. Már az 1919-iki magas vízállás után

( roppant nehéz anyagi körül— ények között is arra törekedtek a magyar hatóságok, hogy e folyók^mellett meljék a töltéseket s igy például az alsó Fehér-Körösi ármentesitó társulat elentékeny töltésmagasitó munkálatokat végzett, E munkálatokról értesítőt-' ;ék a román hatóságokat is és sürgették, hogy odaát is omolják a gátakat. /Folytatása következik./