Napi Hírek, 1925. december/2
1925-12-19 [0121]
§Bu karost . december 19. /Magánoktatási törvény tárgyalása. Folytatás/ Most azután, hogy a népszövetség^ülésszaka bezárult, hirtelen oly sürgőssé vált a magánoktatási törvényjavaslat, hogy a kamara naponta három ülést is tartott. A törvényjavaslat kamarai vitájában Anghelescu miniszter hosszabb záróbeszédet tartott y amelyben hangoztatta, hogy a torvényt a nemzeti egység követeli meg, mert az iskoláknak nemcsak a kultúra terjesztése a célja, hanem az& f hogy a tanitást a nemzeti törekvések érdekének^megfelelően átalakit-^ sa. A miniszteren magánoktatási törvpny szükséges voltának igazolására a^legkülönbözőbb vadakkal illette a kisebbségi egyházak iskoláit,^ amitről heves szóváltás támadt közte és Sándor József magyar képviselő között, aki a miniszter bestédél ellenvetésekkel szakitotta félbe. Anghelescu izgatottan kiáltotta oda Sándor Józsefnek, hogy neki, aki titkára volt az ! ^erőszakos magyarosításáéról hirhedt" EMKEé nek, nincs joga a román kamarában felszólalni. A miniszter e szavaira a liberális párton kórusban kiabálják Sándor Józsefnek: Menjen Budapestre! Nagy kavarodás támadt és a hangulat oly#n.izgatottá vált, hogy Sándor János kénytelen volt a teremből a kormánypártiak fenyegető magatartása miatt eltávozni. Hosszasan vitatkozott a miniszter Roth Ottó Hang szász képviselővel s azt mondotta, hogy a kisebbségek nem^kérhetnek többet, mint az ország többi polgárai. A szászok nemcsak annál kérnek többet, mint ami a békeszerződésekben benne van, hanem privilégiumokat követelnek, olyan jogokat, amelyekkel^ a többségi államP oi S^ r °k nem rendelkeznek. Nem akarunk románositani^ - mondotta a rninisztör -/mert tizanhat millió főnyi kompakt nemzeti többségünk van. Azzal vádolja Sándor József magyar képviselőt, hogy a külföldnek beszél. Hosszan vitatkozott ezután az Apponyi-féle törvénnyel. Beszédének e részénél az összes kisebbségi képviselők elhagyták^a termet. Beszéde végén azt az állitást kockáztatta meg, hogy Európában nincs ország, amelynek iskolatörvénye liberálisabb lenne az ő javaslatánál. Javaslata egyúttal védelmi intázkodés is, mert nem tűrheti, hogy egyesek^Budapest, mások Moszkva felé kacsintgassanak. Mindenkinek Bukarest felé kell tekintenie. Végül kijelentette, hogy a javaslatot bizofcmi kérdésnek tekinti^és kérte annak megszavazását. ^nghelescu beszédét a többség nagy élj önzéssel fogadta. A teremben viharos tumultus támadt, mert az időközben visszatertTképviselók izgatottan, magukból kikelve az elnöki emelvény felé tódultak. A^vihar lecsenáeifeűlése után^megkezdték a javaslat részletes tárgyalását. A többség a szakaszonkénti vitánál minden módositást r visszautasít. Óriási lárma keletkezik, úgyhogy a szónokok beszédéből egy^szót sem lehet érteni. Az ülésteremben mindenütt izgatottan vitatkozó csoportok alakulnak. tp ^c*jft&$aai A szakaszonként való tárgyalásnál kiderült, hogy a tizenkilenc ^módosításban történt megállapodás tisztán a nemzetek szövetségének és a külföldnek szóló szemfényvesztés volt, mert mind a tizenkilenc "engedményt" elvetették s mindössze négy jelentéktelen móáositásjjt fogadtak el, amelyek a következők: 1. Azpgyos felekez^i iskolák az iskolafentartó utján érintkeznek a miniszte'riummal. 2. Az isko-cafentartó egyházak joga megállapítani az iskolák tannyelvét, kivéve a zsidó iskoláknál. 3, Az iskolák nyilvánossági jogának megszerzésénél az eddigi három év helyett egy év elegendő. 4. Azokat a személyeket, akik az iskol ifentartó egyházak és a kormány közötti kapcsolatot fentartják, az iskolafuntartók nevezik meg.Efite a négy pontra zsu^orodotl össze a külföld felé nagy hűhóval hangoztatott engedékenység és békülékenység^. l(isebbségi egyházi körökben „ nagyy riadalmat keltett\ nogy a kormány az összes tárgyalásokat semmibevévc^ a megállapított engedményeket sem alkalmazta a javaslatbon.Ezért sürgősei összehivjak az iskolafentartó egyházak értekezletét^s azok tanácskozása, után döntenek a további teendők felett./MTI./
