Napi Hírek, 1925. december/2
1925-12-17 [0121]
JR 6 m a, decenber 17. /Becsi Távirati Iroda/ A milanói prefektus rendelettel feloszlatta az olasz iró'U és szerzők nagy szövetségét, amelynek kebelében viszályok törtek ki és Mprello fasiszta szenátort hivatalos megbizottul nevezte ki. /MTI/ .:: B e r 1 i n, december 17. /Wolff/ A birodalmi gyűlés ma január 12-éig elnapolta tárgyalásait, /MTI/ : : B e r 1 i n, december 17. ,4701 ff/ Több lap vslószinünek tartja, hogy miután Koch képvisjalónekjmeghiusűTt/ a nagykoaliqiő meg8lakitására irányuld ki ser let e/T~"a~Dir odaírni eln ok"' "csupán a karácsonyi parlamenti ünnep után fog ujabb megbizást adni kormányalakitásra. /MTI/ § Firmin Gémiernek, a párisi Qdáon-Szinhaz Budapesten időző igazgatójának tiszteletére gráf Kiétielsberg Kuné közoktatásügyi miniszter ma viilásreggelit adott, amelyre 8 következők voltak hivatalosak: Henry G-ueyraud, le Go, Chapiro, Berzeviczy Albert, gróf Bánffy Miklós, Petri pál, Tóth Lajos, Bárány G-ero, Kertész K.Róbert, Huszka Jenő, Kupcsey Felicián, Msgyary Zoltán, Tihamér Lajos, Fülei-Szántó Endre, fetrovich ELek, ,Végh G/yula, llubay Jenő, Glatz Oszkár, Heltai Jenő, Hevesi Sándor, Radna^ Miklós, Beöthy Zászló, Vészi József, Tóth László, Hegedűs Gyula, Odry Arpád^ és Ecfchar&t Sándor. A villásreggelin grog Klé'belsberg Kunó & következő felköszöntőt mondotta: Amióta a magyar közoktatásügy minisztere vagyok, fő erőfeszítésem arra irányul, hogy visszaadian országomnak azt a helyet, amely megilleti az európai államok kebeleben. Azt hiszem azonbon, hogy Magyarország_ nem szabadulhat ki abból a végzetes elszigetelségéből, amelyet nyelve és faja közeli rokon nélkül teremt számára és amelyet a háború ós a forradalmi zavarok még fokoztak, ha nem mutatj8 meg a civilizált* világnak, hogy eredeti kultúrája V8n, amelyet érdemes megismerni és megbecsülni. Épen ezért nagy megelégedésemre szolgál mindannyiszor, ha alkalmunk van körünkben üdvözölni a külföld irodalmának egyik képviselőjét, mert bizonyos vagyok benne, hogy nem távozik el tőlünk anélkül, hogy ne vigyen magával kellemes emlékeket arról, amit ebben az annyira közelfekvő és mégis olyan kevéssé ismert országban Iát . & tt. Önök megértik tehát, uraim," "ménnyire örülök ama kiváló művész látogatásának, akit ma szerencsénk van üdvözölni. Firmin Gemier hatalmas lendülettel kisértetet tesz arra, hogy átölelje a megosztott Európának valamennyi nemzetét. Az ő szelleme az európai és egyben nemzeti szellemnek pontosan az a formája, amely egyedül képes testvériséget teremteni az embe^— rek ( és népek között. •wíx/f\ÍC Frahc^fjtország hivatalosan számos bizonyítékát adta országunk' . jérzett jóakaratának; ma azonban egy nagy francia művész jött el hozzánk, függetlenül minden hivatalos kezdeményezéstől, egyedül avval a ' szándékkal, hogy a magyarok között társakat keressran nagyszabású tervéhez. . így teremtik meg,Uraim, az uj E^ógát; e szellem munkájának köszönhető, ha Magyarországjmegéii taJLán/ egy nap"/szenvedéseinek végét. Amikor'Firmin Gémiert éltetem, pöftWámat^ennek az uj Európának jövőjére üritevn. A társaság nagy tetszéssel fogadta a miniszter pohárköszöntőket. 'M**/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció § S z e g e d, december 17. Cserzy Mihály iró'tegnap éjszaka ba±áti társaságban hirtelen rosszul lett ós'összeesett. Ma reggél meghalt, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna. Halálát agyvérzés okozta. Az elhunyt 60 éves volt; több évtized óta fejtett ki országszerte ismert irodalmi munkásságot és épen a napokbon fejezte be 8 Nemzeti Színháznak szánt darabját, amelynek cime :A makkhetes. Váratlan^halála az egész városban nag^ részvétet keltett. Három fián és két leányán kivül kiterjedt rokonság gyászolja. Pénteken délelőtt fogják örök nyugalommá heiyezfeni a szeged-rókusi teme tőben. (M77)
