Napi Hírek, 1925. december/2

1925-12-31 [0121]

§Kolozsvár, december 31. A bvérkozottk hivatalos jelentésekből megállapítható, hogy Erdély területén a legsúlyosabb pusztításokat a Kőrösök áradása okozta, A Kőrösök felső folyásáról csak most érkeznek részletesebb jelentések, mert arra a telefon és t viróforgalom is napokon keresztül szünetelt. A Sebes-Kőrös különö­sen a brádi medencében okozott nagy károkat. A folyó áradata a két méter magas gátat hirtelen áttörte és elárasztotta Brad, Idad ós Riska községeket, A lakosságnak menekülésre sem volt ideje, hanem házai padlására menekült és három napon át kétségbeesetten várta a segitsé** get , amely sehonnan sem érkezett. Az éhstg miatt nagyon sokan súlyosan megbetegedtek, Brádon is éhínség állott be az árvízkatasztrófa miatt. Az amúgy is szegény sorban éló nócok megtámadták az éleim, szerkeroske— dők boltjait, ugy hogy a hatóságoknak kellett közbelépniök és kezükbe venniök az élelmiszérelosztást. Az alvácai vasúti hid elpusztult. Riskulica, Riska, Baldóbia és Ribica községekre a hegyekről valóságos lavinák gördültek le és elsöpörték az útjukban álló szegényes viskókat, A hatósági vizsgálat megállapította, hogy a Kőrösök által oko­zott pusztítást ha teljesen megakadályozni nem is, de minden esetre •mérsékelni ^lehetett volna. Kiderült, hogy egyes intézi, cdosrj hiva­tott hatóságok vagy ^hatósági közegek a veszély pillanatában nem vol­tak ^helyükön. Igy például Borosjenőn az volt a katasztrófa oka, hogy a gátakat r a lakosság nei^z illetékes folyammérnöki hivatal utasítás sai alapján, hanem önhatalmúlag vágta át, még pedig teljesen rossz helyen. A Sebes-Kőrös ugyanis kettészeli a községet. Amihor itt az áradcit megbontotta a gátat, amelyet >ba megfelelő utasítások és mun­kaerők érkeznekjmég el lehetett volna tömni, a község déli részének lakosai ahelycti;, hogy tömték volna a gátat, szabadjára engedték a dühöngő elemet^ s hogyimélyebben fekvő községrészüket mentesitdék, átfutottál; az északi rész védőgátjaihoz ásókkal, kapákkal felfegyver­kezve s itt szelték keresztül a gátat. Ennek következtében az északi rész is viz alá került, A déli es északi részek lakosai között véres összeütközés is támadt emiatt, amelynek során sokan súlyosan megsebesül­tek, sőt néhány haláleset is történt, Ennél is súlyosabb mulasztás történt Kisjenónél, Hivatalosan megállapították, hogy a gátszakadást itt a kisjenői Körös ármentesi­tö társulat vétkes könnyelműsége idézte elő. A helyzet ugyanis az, hogy a trianoni határvonal felállítása után a háború előtt egységes magyar vezetés alatt álló ármentesitó társulatokat különválasztották, A nacionalizált román ármentesitó társulatok és a magyar ármentesitők között az árvizveszedelem idején annyira szükséges közvetlen érintke­zés csaknem teljesen megszakadt, mert mint ismeretes, a határon ke­resztül a telefon forgalom hét esztendő óta teljesen szünetel , ami különösen a mélyebben fekvő magyar részek szempont jvából úgyszólván katJSZtrófÓIÍST A nemrégiben nacionalizált kisjenői KÓrős-áixientesitő társulat nagy mulasztásokat követett el, amelyek miatt^eor«f scu arad­megyei prefektus vizsgálatot rendelt el, ^jtnek során megáflapitot*­ták, hogy a társulat, bár a körzetébe tartozó községek magas illetéke­ket fizettek, serm.űféle előkészületet sem tett az áradás megakadályo­zására, A társulat a régi. gátőröket lassankint mind elbocsátotta és helyettük fiatal suhancokat vett föl, akik a szakszerű gatkezelésben nem voltak hártasak s ezenfelül munkájukat komolytalanul teljesítették. A társulat ezenkívül arról sem gondoskodott, hogy a szüséges védelmi eszközök rendelkezésre álljanak. Árvizveszedelem esetén a töltésen ál­landóan lovas .járőrök'nek kellett volna cirkálniok, nehogy valaki átvághassa a gátat s ezenkívül a töltésen bizonyos távolságra mentő és munka-szereket kellett volna tartani. Bár oz ármentesitó társulat illetékei meghaladták az összes községi és állami adókat, a veszedelem színhelyén sem vessző-kötegek, sem ások, sem egyéb szerszámok nem vol­tak, a szivattyúk bedugultak és hasznavehetetlenek voltak. Az intézkeé désre hiyatjtott hatósági személyek is könnyen vettek feladatukat ugy, hogy Lázár Aradme^yei alispán haladéktalanul felfüggesztette peter Viktor kisjenői helyettes főszolgabírót, aki a veszedelem perceiben elmenekült és sorsára bizta a rábízott járás lakosságát. Ujmikelaka .' község katasztrófáját az idézte elő, hogy egy vas­úti felvigyázó utasítás ellenére nem tömette be a vasúti töltés átere­szét. Ellene is vizsgálatot inditottak, /MTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom