Napi Hírek, 1925. december/1

1925-12-05 [0120]

§ A E&NSz köztisztviselőkből alakult zenekara a Terézvárosi • Keresztény Kaszinó /Andrássy-ut 67.szám, bejárat Vcrcsmarty-ütca 35.szám/ első emeleti helyiségében december 11-én, pénteken, 1/2 8 őrai kezdettel Szeredy-Saupe-Gusztáv zeneigazgató vezetése mellett szimfonikus hangversenyt rendez. A hongversenyen Anna királyi hercegasszony és Jőzscf Ferenc királyi herceg is megjelenik. § /Koessler János búcsúja/ Az Orsz.m.kir.Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagyérdemű és nagynevű tanára Koessler János, 8Z idei tanév elején az intézet igazgatóságánál annak az elhatározásának adott kifejezést, hogy előrehaladott korára volő tekintettől /az ősz mester tavaly ünnepelte 70. születésnapját/ az intézettől megválik ős" nyugdijaztotását kéri. Az igozgotőság előterjesztésére a közoktatásügyi miniszter ugy határozott^hogy Koosslor Jánost o'folyó tanév tortamára szobadságoljo és a tanév vegével helyezi nyugdijbo. Miután Koessler már a legközelebbi napokban elhagyja Budapljtet, a Zeneművészeti Főiskola ma délután tanári értekezlet keretében elbucsufetatta az ősz mestert. &d Délután 5 érakor az intézőt nagy tanácstermében teljes számban gyűlt össze a tanári kor és meleg ovációkkal köszöntötte Koesslcrt, akit ' dr.Hubay Jonő főigazgató és Moravcsik Géz'a igazgató vozottel: bc a terembe. Elsőnek dr. Huboy Jenő főigazgató szólalt fel s közölte a tantestülettel Koessler Jánosnak mindenkitől sajnált távozási szándékát, majd hosszabb beszédben^méltatto a mesternek hervadhatatlan érdemeit, omclyckot csgy emberöltőn át a legnagyobb odaadással tolj esi tett pedagógiai működésével nemcsak a Zeneművészeti Főiskola, do az egész magyar zenekultúra kiépitésc körül szerzett, Koosslor iskolájából korült ki nomcsok majdnem az cge3z j-elenlcg működő magyar zeneszerző generáció, de a Zeneművészeti Főiskola om# tagjai is, akik hivatva vannak arra, hogy a nagy mester, ' nemos szellemében folytassák munkáját, amely a magyar zenekultúrának ugyi' itthon,mint a külföld ön is annyi dicsőséget szerzett, ^ojd a búcsúzó mesterhez fordulva megköszönte oz intézet érdekében évtizedeken át kifejtett odaadó, önzetlen és sikerekben gazdog működését, biztosította az intézet egész tanári testületének soha cl nem muló nogyrabccsülőséről és szeretetéről, egyszersmind arra kérte, hogy az intézettel szemben mindenkor táplált rokonszenvét továbbra is őrizze meg. Végül onnok az. őszinte őhojánok adott kifejezést, hegy Koesslor János o gondviselés kegyelméből o jól megérdemelt nyugolmot még hosszú éveken at teljes lelki hormoniábon és testi fricsségben élvezhesse. Koosslor János meghatott hangon mondott köszönetet o búcsúztatásért s bocsánatot kért, hogy tolón először életében most saját magáról^fog beszélni. Mint tanitó gyermeke, már kora ifjúságában arra a meggyőződésre^jutott, hogy oz oktatói pálya a legnemesebb emberi hivatás. Ennek a hivatásnak szentelte egész eletét, ogy eV kivételével, amelyet a kölni Operában mint karmester töltött, örömmel látja a magyar zeneművészet fejlődését és kivánja, hogy a fiatal magyar művészek a magyar haza dicsőségére minél gazdagabb és^értékesebb sikereket érjenek el. Mindig szeretettol fog gondolni az intézetre és pályatársaira, akikhez egy élőt közös munkássága és igaz barátság szálai fűzik. A volt növendékek nevében Siklós jUbort főiskoloi tanár búcsúzott a Mestertől, biztositva őt tanítványainak változatlan tiszteletéről és rogaszkoöásáról és hálájáról'. A bucsuünnepélyt az intézet nyilvános hangversenye fejezte bc,amelyen Koosslor János művészképző osztálya néhány kiváló növendékének szerzeményei kerültek nagy tetszés mell ott bemutatásra.