Napi Hírek, 1925. december/1
1925-12-02 [0120]
:: L c n d c n, december 1. /VJol£f/V'l"'lDCsr"nói s'zérződés aláirása alkalmából Stresemann beszédéhez kapcsolódva Scialoja többi között a követketőket mondotta: Ha Locarnoban az államok pusztán kölcsönös kapcsulatuk megerősítését célző külön megállapodásokat kötöttek volna, Olaszországnak nem lenne oka erra ; hogy ezekben a megállapodásokban részt vegyen^ Nem is fűződnék ezekhez semmiféle közvetlen érdeke. Ám amikor Olaszország látta, hog Locarnoban az eurőpsi művelődés fennmaradását biztositó nagy kollektiv mü alapkövét tették le, maga is « • r a többi hatalom között kivánt lenni, hogy megóvjon egy érdeket, amely nagyobb minden különérdeknél: a világjrdekét, Olaszország ugy vélekedett, hogy felmerülhet a löhotősóge annak^ hogy harcolnia kell, de csupán az emberiség külön békéjének; megszerzése erdekében. ípen ezért büszke arra, hogy országát olyan'sz lemben képviseli, amilyen szellem a locarnói megállapodásokat sugalmazta. Vandervelde második felszőlalásában ezeket mondotta: Olyan nép nevében köszönti az épen most befejezésre jutott békcaktust, ömölj sohasem fogott fegyvert, osnfc akkor, ha a szabadságát kellett megóvnia. Belgium összekötő kapocs kivan lenni ama nemzetek között, amelyeknek feladata nem az, hogy egymás ellen harcoljanak, hanem hogy egymás; kiegészítsék. Ami most történt, az nagy dolgoknak lehet a kezdete. Genfben néhány nap múlva más delegátusok fognak találkozni a Népszövetség leszerelési bizottságában. Az a hő reménysége, hogy ez a mag kifejlődik, a :crs,tr ..r *»\ biztonsági és a döntőbiraskodási szerződéshez hozzáfűzik a leszerelésre vonatkozó szerződést ós evvel megerősitik Pastournak, a nagy franciának és nagy világpolgárnak reményét, amelyet ő ebben^e. mondatban foglalt össze: "Bizom benne, hogy a tudomány és a béke végül is győzedelmeskedni^fog a tudatlanság ós a háború felett." A következő felszólaló Benes volt, aki ezeket mondotta: Csehország számára az aláirt szerződések egyrészt a nyugateurópai állomokkal valő barátságos viszony megerősítését jelentik, másrészt hangsúlyozzák és megszilárdítják Csehország jő viszonyát Németországhoz, amennyiben biztositják a két állam további békés együttműködését a nemzetközi elet minden vonatkozásában, Dc ezek a szerződések más irányban is jótékony befolyást fognak gyakorolni Európa egyéb problémáira. Természetes, hogy a szerződősek értéke végeredményben azon fordul meg, hogy o nemzetek es cz aláiró kormányok mit fognak o szerződésekkel csinálni, K szerződéseknek egymagukban nincsen varázserejük. Fontos kötelezettségeket rőnok valamennyi alairő hatalomra és az a szellem, amelyben ma találkoznak, mindenesetre a legnagyobb bizonysága annak, hogy igyekezni fognak beváltani azokat a nagy reményeket, amelyeket Európa a locarnói orodmonyhez füz. Csehország egész^közvéleménye megelégedéssel köszönti a locarnói megállapodásokat. Felszólalása végen Benes Chamberlain tevékenységét méltatta, és Csehország jő kivánságait tolmácsolta Nagybritannia számára. A delegátusok közül utolsónak gróf Skrzynski szólalt fel. Nem volt szándékában - mondotta - mégegyszer szót emelni, miután azonban társai beszéltek, nem akarja hallgatásával azt a látszatot kelteni, hogy Lengyelország ha nem is közömbösen, de legalább is kisebb lelkesedéssel fogadja ezt^a nagy müvet, amelyet az cgu'sz világ ünnepel. Nem maga a szerződős, hsmem a locarnói szellem a büszekségc n modern diplomáciának, ez a szellőnnyújt reményt a népeknek, amelyek jogosultan vetik belé jövó reménységüket. Idáig locarnói szellemnek mondották ezt a szellemet^ a mai naptól kezdve londoni szellemnek fogják nevezni, /ÜTI/ :: London, december 1. /Volff/ Azt a táviratot, amelyet a^locarnói szerződés aláirása alkalmából a delegátusok Chamberlain kivan- \ sagara elküldöttek, nem Svájchoz, hanem a locarnói polgármesterhez intézték. /líTl/
